Jelentés a Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények üléséről és a COPA-COGECA rizs munkacsoporti üléséről

COPA-COGECA rizs munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a munkacsoport alelnökének megválasztása

A rizs munkacsoport alelnöki tisztségére egy jelölt volt, Bertrand Mazel, francia küldött. (Manuel Cano a munkacsoport leváltott elnöke nem vállalta el a felkérést az alelnöki pozícióra.) A jelölt egyhangú szavazással megválasztásra került. Az alelnök Franciaországban 420 hektáron gazdálkodik, ebből 200 hektáron termeszt rizst. Több szervezetben is fontos tisztséget tölt be, évek óta részt vesz a munkacsoport munkájában is.

2. napirendi pont: a napirend elfogadása

A napirend változatlan tartalommal elfogadásra került.

3. napirendi pont: piaci helyzet

Franciaország: a rizs vetésterülete várhatóan csökkenni fog, a piaci árak alakulása az olasz helyzetet követi. Az egyik nagy feldolgozó a bezárást fontolgatja.

Spanyolország: a japonica típusú rizsek ára kedvező (320-330€/t), viszont az indica típusú rizsek ára - az indica rizsek importja miatt - alacsony (250-260 €/t). A termelők a készleteiket már eladták, a vetésterületben lényegi változás nem várható.

Olaszország: a japonica típusú rizsek ára rendkívüli mértékben megemelkedett az elmúlt hónapokban (400-420€/t), az indica típusú rizsek ára (370-380€/t) ettől jelentősen elmarad. Ez kihatással van a vetéstervekre is, várhatóan mintegy 20.000 hektárral fog csökkenni az indica típusú rizsek területe. (Ez egyértelműen az import árletörő hatása miatt alakul így.)

(Az ülésen – a megváltozott finanszírozási feltételek miatt - csak a francia, olasz, spanyol és magyar munkacsoporti képviselő vett részt, a többi tagállam nem küldött írásbeli beszámolót az ottani piaci helyzetről.)

4. napirendi pont: a KAP reform végrehajtása (termeléshez kötött támogatások alkalmazása)

A kap reform elemei közül közvetlenül a termeléshez kötött támogatások alkalmazása vagy alkalmazásának hiánya van a legnagyobb hatással az ágazat helyzetére.

Két tagállamban - Franciaországban és Bulgáriában – nem lesz termeléshez kötött támogatás a rizsre, ugyanakkor Franciaországban a vidékfejlesztési források – agrár környezetgazdálkodási intézkedéseken keresztül – elérhetőek lesznek a rizstermesztőknek. (A franciák bíznak benne, hogy a 2017-es felülvizsgálat során a rizs is bekerülhet a támogatott ágazatok közé.)

Olaszországban a termeléshez kötött rizstámogatás keretösszege 22 millió euró, ez fajlagosan körülbelül 100€/ha-os támogatást jelent. (Ez az eddigi 300-400€/ha-os támogatáshoz képest jelentős visszalépést jelent.)

Spanyolországban a termeléshez kötött rizstámogatás keretösszege 12 millió euró, a tervek szerint régiónként differenciálják a támogatás nagyságát, annak fajlagos összege várhatóan 100-120 €/ha között fog ingadozni.

Görögországban 8 millió eurós keretösszeg került elkülönítésre a rizsre, ez fajlagosan 250-270 €/ha-os támogatást tesz lehetővé. (A keretösszeg 2020-ig valamelyest minden évben csökken.)

A zöldítési előírások betartása – a rizsre vonatkozó speciális szabályok miatt – a rizstermesztők döntő többségének nem jelent komoly problémát.

5. napirendi pont: rizs import Kambodzsából

A Kambodzsából vámmentesen érkező import rizs mennyisége és ára továbbra is kedvezőtlen hatással van az EU belpiaci termelői áraira (indica típusú rizsnél), ami különösen Olaszországban és Spanyolországban jelent problémát. A tagállamok, illetve a Copa-Cogeca is tiltakozott az Európai Bizottságnál a kialakult helyzet miatt. Ennek hatásra a Bizottság delegációt küldött Kambodzsába, a megbeszélések eredményeként az ázsiai állam vállalta, hogy törekedni fog az exportja diverzifikálására (jelenleg a kambodzsai rizsexport 60-70%-a az EU-ba irányul), illetve az aromás rizsek előtérbe helyezésével új piaci szegmensbe fog belépni. (Ez nem befolyásolná az EU-s indica rizs helyzetét.)

A tárgyalások eredménye jelenleg még nem tapasztalható a rizspiacon, a kambodzsai import továbbra is jelentős.

6. napirendi pont: kétoldalú tárgyalások állása

Az Indiával, Japánnal folytatott tárgyalásokban nem történt előrehaladás, Vietnammal legutóbb márciusban tárgyaltak a Bizottság képviselői, de a rizst érintő kérdések nem kerültek napirendre.

7. napirendi pont: növény egészségügyi kérdések (kis területen termesztett növényeknél használt szerek)

A Bizottság anyagi támogatást nyújt az egyes tagállamok közti munka koordináláshoz, a jóváhagyott szerekkel kapcsolatos információk és gyakorlatok megosztásához. Párizsi székhellyel fog létrejönni ez a technikai központ (EU-s és tagállami pénzek felhasználásával), de még semmilyen konkrét információ nem áll rendelkezésre a szakértői csoport összetételéről, létszámáról stb.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése rizs szekció

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének az elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet

A rizspiacot 2014-ben nagy kereslet és nagy kínálat jellemezte. A 476 millió tonnás termés (hántolt egyenértékben kifejezve) mellé 481 millió tonnás fogyasztás párosult, ami az igen magas készletszint kis mértékű csökkenésével járt. Az indica típusú rizs export ára tavaly március óta folyamatosan csökken, ez hatással volt az EU-s rizsvetésterület alakulására, illetve összetételére is.

Az Európai Unióban a rizs vetésterülete a 2012. évi 467 ezer hektárról 2014-re 414 ezer hektárra csökkent. Miközben a japonica típusú rizsek területe az elmúlt 2 évben stabilizálódott, addig az indica típusú rizs vetésterülete mintegy 15%-al csökkent. A termésmennyiség két év alatt1,9 millió tonnáról 1, 6 millió tonnára csökkent (hántolt egyenértékben kifejezve), miközben az import 0,9 millió tonnáról 1,1 millió tonnára nőtt. (Ezen felül 300.000 tonna törtszem is érkezik az EU-ba).

Az EU-s rizstermelés 80%-át két tagállam adja (51%-át Olaszország, 29%-át Spanyolország), összesen 8 tagállamban foglalkoznak rizstermesztéssel.

Az Unió importja 3 év óta meredeken emelkedik (főleg az indica és tört rizs), e mellett azonban – igaz, jóval kisebb nagyságrendben – valamelyest az export is

bővült. (A mintegy 200 ezer tonnás export bő harmada Törökországba irányul.)

A hántolatlan rizs ára az Európai Unióban tavaly év vége óta folyamatosan emelkedik, a japonica ára Olaszországban meghaladja a 400€/tonnát, míg Spanyolországban 310 €/tonna árszinten mozog. (Az olaszországi ár mintegy 100 euróval magasabb tonnánként az elmúlt 3 év átlagárától.) Az indica ára Olaszországban 330 €/tonna, míg Spanyolországban 280 €/tonna.

3. napirendi pont: rizs import. Az EBA (Everything but arms – „fegyverek kivételével bármit”) országokból érkező rizsimport áttekintése

Az Európai Unió tavaly mintegy 1,4 millió tonna rizst importált (ebből 300 ezer tonna a törtszem), ami 2 év alatt 20%-os növekedést jelent.

A fejlődő országokkal kötött megállapodások következtében az import két-harmada vámmentesen, vagy kedvezményes vámokkal érkezi az EU-ba. (Az import 28%-a basmati rizs, míg 26%-a az EBA tagállamokból jön.) A behozatal 23,8%-a Indiából, 22,2%-a Kambodzsából, 17,8%-a Thaiföldről érkezik az unióba. A 2014/15-os gazdasági év első felében (2014 szeptember - 2015 február) az import mintegy 8%-kal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, nagysága megközelítette a 700 ezer tonnát.

Az EBA országokból (Kambodzsa, Mianmar, Banglades, Laosz, stb.) érkező import részaránya 4 évvel ezelőtt még csak 8% volt az EU össz importján belül, ez tavaly már 29%-ra emelkedett. (100 ezer tonnáról 400 ezer tonnára nőtt.)

Az EBA országokból származó import 98%-át 2 ország adja. (Kambodzsa 63%, Mianmar 35%). Kambodzsából főleg hántolt, míg Mianmarból tört rizs jön az EU-ba.

A megugró mennyiségek miatt a Bizottság képviselői tárgyalásokat folytattak a kambodzsai rizs szövetséggel. A Szövetség elismerte, hogy az elmúl 3 évben jelentősen megugrott az EU-ba irányuló vámmentes export és kinyilvánította azon szándékát, hogy törekszik az export diverzifikálására, valamint a termelési szerkezet átalakítására, amelynek köszönhetően bővülhet az illatos rizsek részaránya, amely - az indicaval ellentétben – nincs hatással az EU-s rizstermelők piaci lehetőségeire.

A Bizottság ősszel Mianmarba is fel kívánja mérni a megugró rizsexport hátterét.

4. napirendi pont: a TRQ (vám és kvóta) rendszer áttekintése

A Bizottság a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát tervezi, a változtatás célja, hogy a termelés minél inkább piacvezérelt legyen, a zárt piacok helyet minél inkább nyitott piacok jöjjenek létre, kínálat korlátozás helyett kereslet orientált berendezkedés alakuljon ki, intervenció helyet a biztonsági háló működjön. Ez a jelenlegi szabályozási rendszer modernizációját követeli meg. A Bizottság már számos egyeztetési körön van túl, ugyanakkor még vannak nyitott kérdések (pl.: az egyszerűsítés miatt jó volna egy rendszert működtetni, de ahhoz el kellene dönteni, hogy a vámok, vagy a mennyiségi korlátok maradjanak továbbra is alkalmazásban.) Jelenleg több mint 500 TRQ van használatban, ezek közül mintegy 380 darab vámtarifa és 145 darab engedélyköteles mennyiségi korlátozás.

A rizs esetében egy elég bonyolult rendszer működik, ami meghatározott mennyiségekhez meghatározott vámokat rendel, ráadásul ezt még a rizs származási helye szerint is tovább specifikálja. El kell dönteni, hogy egyszerűsíthető-e a jelenlegi rendszer, és ha igen, akkor milyen elemeit lehet átalakítani. A Bizottság ezekről a kérdésekről további egyeztetéseket tervez az ágazat érintett szereplőivel.

5. napirendi pont: kockázatkezelési eszközök alkalmazása – biztosítások a mezőgazdasági termelésben

A napirend tárgyalása elmaradt, mert az előadást vállaló Bee Life nem készült el a prezentációjával, így a szeptemberi ülésen ismét napirendre kerül.

Brüsszel, 2015. április 27-28.

 

 

Készítette: Oláh Endre