Jelentés a COPA-COGECA rizs munkacsoporti és a DG AGRI tanácsadó csoporti üléséről

 
COPA-COGECA munkacsoporti ülés (Brüsszel, 2013. november 7-8.) 

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet megvitatása

Olaszországban a termés 25 %-a még a földeken van, így nem áll rendelkezésre végleges adat a termés mennyiségéről. Szeptember hónap nagyon csapadékos volt, mindössze 12 napon keresztül lehetett a földeken dolgozni. Az eddigi eredmények alapján az idei termésátlag elmarad a tavalyitól, ugyanakkor a betakarított rizs minősége kiváló. A vetésterület közel 20 ezer hektárral csökkent, ennek hátterében az áll, hogy az indica típusú rizs területe mintegy 10 ezer hektárral nőtt, míg a japonica típusúé 30 ezer hektárral visszaesett. A felvásárlási árak az elmúlt hetekben csökkentek.

Franciaországban mind a rizs vetésterülete (17700 ha), mind a termésátlaga (5,2 tonna/hektár) visszaesett a tavalyi évihez képest. Növényvédelmi problémák miatt különösen a hosszú szemű rizs terméseredménye maradt el jelentősen a várakozásoktól.

Spanyolországban a tavalyival megegyező mennyiségű rizst (880 ezer tonnát) takarítottak be, valamivel kisebb területről.

Görögországban még nincsenek végleges adatok, de a jó időjárási kondícióknak köszönhetően 10-15 %-os átlagtermés növekedéssel számolnak. Az indica típusú rizs ára esik (250 euró/t), míg a japonica ára stabil.

Portugáliában 3 %-kal csökkent a rizs vetésterülete, a termésátlag a tavalyi szinten (6,16 t/ha) stagnál. A rizs minősége jó. Az indica ára Portugáliában is jelentősen csökkent.

A piaci árak csökkenésének hátterében (néhány hét alatt 20 euró/tonnás csökkenés következett be a felvásárlási árakban) az ázsiai import, azon belül is elsődlegesen a Kambodzsából vámmentesen érkező rizs áll. Az import a főbb rizstermesztő tagállamokban piaci zavarokat okozott. A vámmentes import lehetőségét kihasználva feltételezhető, hogy valójában thaiföldi rizs érkezik kambodzsai rizsként az EU-ba. A munkacsoport kérte ennek kivizsgálását a Bizottságtól, és felvetette a vámmentes import mennyiségét szabályozó kvóta alkalmazásának a lehetőségét.

3. napirendi pont: KAP reform

A KAP reform kapcsán részletesen bemutatásra kerültek a politikai megállapodás főbb elemei:

- a KAP céljaira rendelkezésre álló pénzügyi keret csökken.

- a két pillér között mindkét irányba 15-15%-os átcsoportosítási lehetőség lesz.

- aktív gazdálkodó fogalma: negatív lista készül, amely kizárja pl. a repülőtereket, vasúttársaságokat stb. A tagállam maga is kiegészítheti a listát.

- kiegészítő átalánytámogatás (első 30 hektárra).

- zöldítés előírásai (három feltétel)

• Ø szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása: 10 és 30 hektár közötti

szántóterület esetén legalább két növényt kell termelni, 30 ha felett pedig legalább hármat.

• Ø állandó gyep és legelőterületek megőrzése: az állandó gyep és legelőterületeket meg kell őrizni (legfeljebb 5 %-kal csökkenhetnek), ugyanakkor a tagállam dönthet úgy, hogy nem a gazdaság szintjén, hanem tagállami szinten kell biztosítani ezt az arányt.

• Ø ökológiai célterületek kialakítása: 15 hektárt meghaladó szántóterülettel rendelkező gazdaságok esetén kell alkalmazni, nagysága a szántóterület legalább 5 %-a, majd 2017-től – ha a Bizottság felülvizsgálata indokoltnak tartja – legalább 7 %-a.

Az ökológiai célterületek kialakítása legfeljebb 50 %-ig tagállami szinten is teljesíthető.

Ha a gazdálkodó a rendelkezésére álló terület legalább 75%-án rizst termel, mentesül az ökológiai célterület kialakításának a követelménye alól.

- természeti hátrányokkal küzdő területek támogatása (opcionális, a keret max.
  5 %-a).

- termeléshez kötött támogatások: 8-13 % (rizs is benne van) + 2 % fehérje növényekre.

- kistermelői támogatási rendszer (500-1250 euró átalánytámogatás, a keret  max. 10 %-a).

4. napirendi pont: Promóciós politika

Az Európai Uniós promóciós politikába a rizságazat a munkacsoport meglátasa alpaján alapvetően az alábbi pontok mentén tudna becsatlakozni:

- az EU-ban termett rizs belpiaci részarányának növelése, annak hangsúlyozásával, hogy ezen keresztül az azt előállító vidékek támogatása is lehetővé válik,

- az EU szerte alacsony rizsfogyasztás növelésének ösztönzése.

5. napirendi pont: Növényegészségügyi kérdések

Fokozatosan csökken a rizstermelésben használható hatóanyagok listája, amely komoly növény egészségügyi problémák kialakulásához vezethet. A növény védőszer gyártók – a rizs alacsony vetésterülete miatt – nem igazán törekednek a hatóanyagok rizsre történő jóváhagyásának az elérésére, és az EU-s szabályozás sem segíti a rizstermesztőket. (Minden tagállamban külön-külön kell jóváhagyatni egy-egy szert.) A COPA-COGECA levelet küldött minden EU-s agrárminiszternek, kérve, hogy tanácsi ülésen vitassák meg a kérdést. (Nem csak rizsnél, hanem egyéb kis területen termesztett növényeknél is fennáll ez a probléma.) Ha nem kerül sor harmonizációra – vagyis annak engedélyezésére, hogy az egyik tagállam által jóváhagyott szerek más tagállamokban is felhasználhatók legyenek – fennáll a veszélye, hogy illegális kereskedelmi gyakorlatok alakulnak ki.

DG Agri Tanácsadó csoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének a jóváhagyása

A napirend és a jegyzőkönyv változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: az EU rizspiaca, a világpiaci helyzet

A 2013/14-es gazdasági évben az elmúlt évekhez hasonlóan tovább emelkedett a rizstermelés volumene, a tavalyi 469 millió tonnával szemben (hántolt egyenértékben kifejezve) az idén előreláthatólag 474 millió tonnára nő a termésmennyiség. A fogyasztás ezzel szinkronban szintén emelkedik (472 millió tonna), mint ahogy a készletek is magas szinten (109 millió tonna) stabilizálódnak. A világpiacon jelenleg gyenge kereslet van a rizs iránt, az árak csökkennek.

Az Európai Unióba irányuló import rizs mennyisége 2012/13-ban meghaladta az 1,2 millió tonnát, ennek negyede Indiából, 16-16 %-a Kambodzsából és Thaiföldről érkezett.  Az import 36 %-a előhántolt, 39 %-a hántolt, 25 %-a pedig tört rizs volt.

A fejlődő országokkal kötött megállapodások következtében a vámmentesen az EU-ba érkező rizs mennyisége jelentős emelkedést mutat (2008/9-ben még alig 10 ezer tonna volt, míg 2012/13-ban már 215 ezer tonna), főleg a Kambodzsából származó rizs mennyisége ugrott meg (6 ezer tonnáról 195 ezer tonnára).

Az innen származó rizs 25 %-a Franciaországba, 23 %-a Németországba, míg 12 %-a Hollandiába érkezett.

Az ACP országokból származó import az elmúlt 2 évben felére csökkent (34 ezer tonna), főleg Guayanaból és Surinameból érkezett rizs. (A fő felvevőpiacuk Belgium és Portugália voltak.)

A basmati rizs importja 2010 óta folyamatosan emelkedik, 2012/13-ban már meghaladta a 400 ezer tonnát. (Az import fele Nagy Britanniába érkezik)

A kambodzsai rizs az ázsiai piacra is hatással van, Japán és Dél-Korea importvámot vezetett be az innen származó rizsre.

A Bizottság képviselője az EU termelők által kifejtett aggályok kapcsán megjegyezte, hogy az EU kötelezettséget vállalt ezen fejlődő országok támogatására. (A Világbank besorolása alapján kerül meghatározásra, hogy ki minősül fejlődő országnak. ) Az EU rizsből nettó importőr, így szükségünk van a behozatalra. Kényes egyensúlyt kell fenntartani, mivel meg kell őrizni az EU rizstermelését, ugyanakkor a fogyasztók ellátását is megfelelő áru termékekkel kell biztosítani.

3. napirendi pont: KAP reform

A Bizottság képviselője a munkacsoporti ülés kapcsán már bemutatott politikai megállapodás tartalmáról adott tájékoztatást.

4. napirendi pont: Kétoldalú megállapodások

Az Indiával folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások utolsó fordulójára 2013 áprilisában került sor. Indiában 2014-ben választások lesznek, így nem valószínű, hogy sikerül lezárni az egyeztetéseket. A rizs India szempontjából kulcsfontosságú termék, belépési lehetőséget kérnek az EU piacára.

Vietnámmal november elején volt az utolsó tárgyalási kör, feltételezhető, hogy piacra jutási koncessziót fognak kérni. Thaifölddel decemberben folytatódnak a tárgyalások, Vietnámhoz hasonlóan szintén piacra lépési lehetőséget fognak kérni.

Az EU-nak Kanadával sikerült megállapodnia, teljesen liberalizálják az egymás közti rizs kereskedelmet.

A feldolgozók javaslatot tettek rá, hogy a következő ülésen kerüljön megtárgyalásra az úgynevezett „golden rice” ügye. A Nemzetközi Rizskutató által előállított fajtáról elég keveset tudni, de az ázsiai piacon néhány év múlva nagyobb mennyiségben is megjelenhet, így célszerű lenne idejében kialakítani a golden rice- szal kapcsolatos EU-s álláspontot.

Budapest, 2013. november 15. 

Készítette: Oláh Endre