Jelentés a COPA-COGECA gabona üléséről - 2013. június

COPA-COGECA munkacsoporti ülés

1-2 napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

 

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

 

3. napirendi pont: 2013/14-es gazdasági évre vonatkozó kilátások

 

Az ez évi terméskilátásokkal kapcsolatban az egyes tagállamok az alábbi tájékoztatást adták:

 

Franciaország: hosszú, csapadékos tél volt, a búza 15 nappal le van maradva a fejlődésben, a szokásosnál később kezdődik a betakarítás. A tavalyinál valamivel nagyobb vetésterületről (5 millió hektár) 35 m tonnás össztermésre számítanak, ami mintegy fél millió tonnával elmarad a 2012. évi termésmennyiségtől.

Az őszi árpa vetésterülete nőtt, a tavalyit két millió tonnával meghaladó, 7,2 m tonnás termésre számítanak. A kukorica vetésterülete gyakorlatilag megegyezik a 2012. évivel.

 

Németország: körülbelül 1 hét késésben vannak a növények, a márciusi hideg, valamint az árvizek késleltették a tavaszi vetéseket. A búza vetésterülete valamelyest nőtt, 24 millió tonnás össztermésre számítanak, ami közel 2 millió tonnával haladja meg az előző évit. Őszi árpából a tavalyi évhez képest 1 millió tonnával több termény betakarítását prognosztizálják és rozsból is a tavalyit meghaladó termésmennyiséget várnak.

 

Nagy Britannia: a búza vetésterülete jelentősen csökkent, a téli hideg megviselte az állományt, a termésmennyiség várhatóan közel 2 millió tonnával marad el a tavalyi terméstől. Az árpa vetésterülete mintegy 200 ezer hektárral emelkedett, a tavalyit 1 millió tonnával meghaladó termésre számítanak. Előfordulhat, hogy Nagy Britannia búzából nettó importőrré válik.

 

Lengyelország: a tél nem okozott jelentős kipusztulást, a búza vetésterülete mintegy 300 000 hektárral nőtt, a várható termésmennyiség meghaladja a 9 millió tonnát (ez 800 000 tonnával több, mint tavaly). Az árpa vetésterülete csökkent, 500 ezer tonnával kevesebb betakarított termésmennyiségre számítanak.

A tavaszi vetésű növények jelentős lemaradásban vannak, a kukorica vetésterülete – a tavalyi növekedés után – idén visszaállt az átlagos szintre.

 

Spanyolország: régiónként nagyon eltérő a helyzet, a búza termésmennyisége mintegy 2 millió tonnával haladhatja meg a tavalyi katasztrofális eredményt és árpából is mintegy 3 millió tonnával nagyobb termésmennyiségre számítanak. A kukorica vetésterülete 400 ezer hektár, ennek 30 %-a GM kukorica. A kukorica vetése az időjárás miatt mintegy 2-3 hetet késett.

 

Olaszország: Észak Olaszországban a heves esőzések miatt a tavaszi vetéseket csak késve sikerült elvégezni, a kukorica vetésterülete mintegy 10 %-kal csökkent, helyette főleg szóját vetettek a gazdálkodók. Az őszi vetések jó képet mutatnak, a gabonafélék idei termésmennyisége várhatóan megegyezik a tavalyival.

 

Portugália:          csapadékos volt a tél és a tavasz is, a tavasziak vetése csúszott, mintegy 15 napi lemaradásban vannak jelenleg. A tavalyit valamelyest meghaladó (1,1 m tonnás) gabonatermésre számítanak.

 

Bulgária: a tavalyival megegyező (4,3 m tonnás) búzatermésre számítanak, az árpa aratása az ország déli részén már befejeződött, az alacsony hektolitersúly miatt az átlagok elmaradtak a várakozásoktól. A kukorica vetésterülete mintegy 10 %-kal csökkent.

 

Írország: az összes gabonaféle nagyon jó képet mutat, a várható termésmennyiség meghaladja a 2 millió tonnát.

 

Balti államok: a tél nem okozott jelentős kipusztulást, az állományok biztató képet mutatnak.

 

Skandináv államok: nem volt jelentős téli fagykár, a tavasziak vetése késett, jók a kilátások.

 

Belgium: a tél hosszú és hideg volt, a növények nem fejlődtek megfelelően, kevés lesz a szalma. A kukoricavetések jelentős késésben vannak.

 

Csehország:        a búzának mind a vetésterülete, mind a várható termésmennyisége meghaladja a 2012. évit, az esőzések és áradások leginkább a sörárpában okoztak gondokat.

 

A tagállami beszámolók alapján megállapítható, hogy a jelenlegi információk alapján az EU-ban jó, - de nem csúcs - termésre lehet számítani, a betakarítás a megszokotthoz képest később kezdődik és az időjárási viszontagságok miatt minőségi problémák is előfordulhatnak.

 

A COPA-COGECA összesítése alapján az EU-27-ek 2013. évi gabonatermése az előzetes várakozások alapján az alábbiak szerint fog alakulni: 

Megnevezés

2012

2013

Változás

millió t

százalék

Búza

122,9

126,8

3,2%

Árpa

53,6

55,9

4,3%

Kukorica

56,9

62,1

9,1%

Rozs

9,1

9,9

8,8%

Zab

7,8

7,7

-1,1%

Összes gabonaféle

274,0

286,6

4,6%

 Forrás: Copa-Cogeca

  

4. napirendi pont: piaci helyzet

 

A gabonafélék termelői árai annak ellenére csökkennek, hogy egyrészt nincsenek nagy készletek, másrészt pedig nem lesz csúcstermés és a betakarítás is későbbre tolódik. A FAO és az USDA is optimista termésbecsléseket tett közzé, ami kihat az árak alakulására. (Az Egyesült Államokban az időjárási viszonyok elég változatos képet mutatnak, több helyen nem sikerült elvetni a kukoricát, helyette szója kerül a földekbe.) Hiába volt jó termés Dél Amerikában, a megtermelt gabonafélék piacra juttatása nehézségekbe ütközik (szűkös kikötői kapacitások, sztrájkok), így nem került egyszerre nagyobb tömegű áru a piacra. Az árcsökkenést részben a - talán túl - optimista várakozások is generálják.

 

5. Napirendi pont: KAP reform

 

Folyamatosan zajlanak az egyeztetések az EP, a Tanács és Bizottság között, a június 24-25-i luxemburgi tanácsi ülésen jelentősen közeledhetnek az álláspontok. Jelenleg nagyon sok, egymástól sok esetben igen eltérő javaslat kering.

 

A COPA álláspontja ismert, ennek néhány főbb eleme:

 

- 2013 júniusában megállapodásra kellene jutni,

- I. pillérből ne lehessen átcsoportosítani a II. pillérbe,

 

- a SAPS rendszer 2020-ig legyen meghosszabbítható, átmeneti nemzeti támogatás folyósítására is legyen lehetőség,

 

- Capping alkalmazása legyen önkéntes a tagállamoknak, ha alkalmazzák, a zöldítésre jutó támogatás ne legyen az alapja, a bér és bérterhek legyenek levonhatóak,

 

- zöldítés kapcsán ekvivalencia intézkedéseket kell meghatározni, 3 % legyen az ökológiai fókuszterületek aránya,

 

- a tagállam maga választhassa meg a termeléshez kötött támogatás hatálya alá bevonható szektorokat,

 

- cukorkvóta 2020-ig kerüljön fenntartásra,

 

- szőlőtelepítési jogok 2030-ig történő fenntartása.

 

A KAP mielőbbi elfogadása azért is szükséges lenne, mivel Németországban választások lesznek, EP választás következik és új Bizottság alakul.

 

6. Napirendi pont: műtrágya

 

Szeptemberre várható az új műtrágya rendelet első verziója, az eddigi információk alapján számos változást fog tartalmazni pl. szerves trágyát be akarják vonni a rendelet hatálya alá. A COPA létrehozott egy műtrágya almunkacsoportot, amely folyamatosan nyomon követi a rendelettervezet alakulását.

 

7. Napirendi pont: EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás lehetséges hatása a gabonaszektorra

 

A felszólalók hangsúlyozták, hogy a határok szabadabbá tétele (kinyitása) katasztrofális hatásokkal járhat, az Egyesült Államok termelői versenyképesebbek a búza előállításában, mint az EU termelői.  (2011-ben az EU 19,8 millió tonna gabonát importált az USA-ból, mintegy 530 millió euró értékben.) Ráadásul a teljes piacnyitás következményeként az EU állattenyésztése is összeomolhat, aminek következtében az itt termelt takarmánygabona értékesítése is sokkal nehezebbé vállna. Számos egyéb szektor, pl. keményítő-gyártás is lehetetlen helyzetbe kerülne. A következő tárgyalásra július 8-án kerül sor Washingtonban, a COPA-COGECA az európai gazdálkodók érdekeinek hatékony védelmét kéri.

8. Napirendi pont: GMO

 

A spanyol delegált, Pedro Gallardo tájékoztatást adott a spanyolországi GM kukorica termesztés helyzetéről. Elöljáróban ismertette, hogy a világon mintegy 170 millió hektáron termelnek GM növényeket, Spanyolországban folyamatosan bővül a GM kukorica területe (2010-ben 91 ezer hektár, 2012-ben 120 ezer hektár volt), jelenleg a kukorica vetésterületének 30 %-án GM kukoricát termelnek.

Van olyan régió, ahol a GM kukorica aránya 90 %-os. A munkacsoport tagjai által képviselt álláspontok eltérőek, voltak, akik azt hangsúlyozták, hogy nem szabad elzárkózni az új technológiáktól, az EU termelőinek a világpiacon ezekkel a termékekkel is versenyezniük kell  és volt aki a teljes elutasítás mellett érvelt.

A COPA-COGECA az év vége felé – tudósok, termelők, döntéshozók részvételével – szeminárium szervezését tervezi a témában.

 

 

DG AGRI tanácsadó csoporti ülés

 

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

 

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

 

2-3. napirendi pont: piaci helyzet

 

A piaci helyzetet először a COCERAL képviselője mutatta be. Horvátország csatlakozása miatt a COCERAL előrejelzése 28 tagállamra vonatkozik. (Horvátországban a gabonafélék idei vetésterülete 570.000 hektár, ezen mintegy 3,1 millió tonnás termés betakarítását tervezik. 900 ezer tonna búza, 190 ezer tonna árpa, 1,9 millió tonna kukorica termés várható.)

 

                        EU-28-ak 2013. évi várható gabonatermése

                                     (a COCERAL előrejelzése)

 

Megnevezés

2012

2013

Változás

millió t

százalék

Búza

125,4

130,7

4,2%

Árpa

54,4

56,2

3,5%

Kukorica

57,2

66,2

15,7%

Rozs

8,7

9,4

8,0%

Zab

7,9

8,4

3,3%

Összes gabonaféle

276,5

295,2

6,8%

Forrás: COCERAL

 

Az európai piaci árakra jelentős hatással van a Földközi tengeri régió termelése is, elsősorban az oroszországi gabonatermés mennyisége. Oroszországban - a COCERAL előrejelzése alapján - a búza termésmennyisége a tavalyi 38 millió tonnáról idén 50-55 millió tonnára nőhet, vagyis mintegy 15 millió tonnával nagyobb termés valószínűsíthető idén, mint tavaly. (Ezen plusz termés egyik fele az őszi búza terméstöbbletéből fakad, míg a másik fele a tavaszi búzából, amelynek vetését csak nemrég fejezték be, így ez egy igen korai – és ebből fakadóan elég bizonytalan - becslésnek tekinthető.)

 

A teljes orosz gabonatermést 91 millió tonnára várja a COCERAL – tavaly 67 millió tonna volt – az export árualap mintegy 24 millió tonna lehet.

 

Ukrajnában szintén magasabb terméseredményeket várnak, a búza mennyisége mintegy 4 millió tonnával, a kukoricáé mintegy 5 millió tonnával haladhatja meg a tavalyi mennyiséget. Az összes gabonatermés a tavalyi 45 millió tonnáról 54 millióra emelkedhet.

 

Az olajos növények vonatkozásában a COCERAL 2013-ban 19,9 millió tonnás repcetermésre számít (tavaly 19,6 m tonna volt), napraforgó esetében a 7,7 m tonnás előrejelzés a tavalyi évi termésmennyiséghez képest 12 %-os bővülést jelent. Az EU repceimportja várhatóan csökkenni fog, a 2,3 m tonnás import 65 %-a Ukrajnából kerül behozatalra.

 

A COCERAL által publikált adatokhoz képest az Európai Bizottság valamelyest kisebb gabonatermésre számít.

 

                         EU-28-ak 2013. évi várható gabonatermése

                                    (az Európai Bizottság előrejelzése)

 

Megnevezés

2012

2013

Változás

millió t

százalék

Búza

123,8

127,9

3,3%

Árpa

54,2

56,6

4,4%

Kukorica

58,3

66,2

13,6%

Rozs

8,6

8,7

1,2%

Zab

7,8

8,1

3,8%

Összes gabonaféle

276,4

291,3

5,4%

Forrás: Európai Bizottság

 

 

Az Európai Bizottság olajos-növényekre vonatkozó előrejelzése a
COCERAL által publikáltnál is optimistább, a repcetermést 20,6 m tonnára, a napraforgó termést 7,8 m tonnára prognosztizálják.

 

A repce esetén Franciaországban mintegy 10 %-os terméscsökkenés várható, ugyanakkor Németországban 14 %-kal növekszik a betakarított repce mennyisége (5,5 m tonna), Lengyelországban több mint 30 %-kal  magasabb termést prognosztizálnak (1,9 m tonnáról 2,5 millió tonnára nő), míg Romániában a tavalyi katasztrofális, 0,2 m tonnás termés a két és félszeresére nőhet. Nagy Britanniában nem változik érdemben a betakarított mennyiség.

 

Az előrejelzések alapján a napraforgó termésmennyisége a főbb termelő államokban növekedni fog, Romániában 21 %-os, Bulgáriában 9 %-os, Spanyolországban 34 %-os, Franciaországban 10 %-os termésbővülést várnak.

 

 

4. Napirendi pont: megújuló energia direktíva tervezett változása

 

A különböző főigazgatások eltérő álláspontot képviselnek, a környezetvédelmi szekció, mely döntő fontossággal bír, július 10-én szavaz. Valószínűleg lesz általános felső korlát (a DG Agri nem szeretné), jelenleg legvalószínűbbnek az 5 vagy 6,5 %-os arány bevezetése tűnik. A DG Agri célkitűzésként fogalmazta meg, hogy a bioüzemanyagok 2 % -a származzon új típusú forrásból, míg 8 %-a élelmiszeripari alapanyagokból is származhasson. Döntés még nincs, számos pontban érdekellentét feszül a különböző szakterületek között.

 

 

5. Napirendi pont: a havi gabonakészletek meghatározásának Bizottság által alkalmazott metódusa

 

A Bizottság az EUROSTAT és COMEXT adatokból indul ki. A tagállamok többsége csak éves gabonamérleget készít, így nehéz a havi gabonakészletek EU-s szintű meghatározása. Augusztus végén a gabonatermés adatok – a kukorica kivételével – elérhetőek, a fizikai export lekérdezhető az EU-s adatbázisokból, így a zárókészlet, a nyitó készlet, a termésmennyiség, a felhasználás, a nettó export figyelembe vételével meghatározható a havi készletmennyiség. (Az adatok elérhetőségében 6 hetes csúszás van, ez nem küszöbölhető ki.) Az elmúlt évek folyamatait és az elmúlt 5 év átlagait figyelembe véve különböző trendeket is alkalmaznak a minél pontosabb adatok elérése érdekében.

 

6. Napirendi pont: az EU mediterrán politikája

 

A megbeszélést elhalasztották szeptemberre, így nem került sor a beszámoló megtartására.

 

7. Napirendi pont: a GM növények európai uniós társadalmi-gazdasági hatásait vizsgáló iroda jelentése

 

A Bizottság 2011-ben közzétett egy jelentést a GM növények lehetséges társadalmi, gazdasági hatásairól. Ebben a jelentésben 25 tagállam szolgáltatott adatokat, nagyon eltérő álláspontok jelentek meg, általános következtetést nem lehetett levonni. 2011-ben közmeghallgatás volt a témában, majd nemzetközi workshop megrendezésére került sor. Ezután felállítottak egy technikai munkacsoportot, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza azt a metodikai keretrendszert és meghatározza azokat az indikátorokat ami alapján adatokat lehet gyűjteni és amelyek segítségével fel lehet mérni a GM növények termesztésének hatását az EU valamennyi releváns szektorában.

A technikai munkacsoport a Bizottság és tagállamok szakértőiből áll. 2016-ig öt jelentés készül el, 2013 év végére kell elkészülnie a munkacsoportnak a társadalmi-gazdasági hatások összegzésével, majd a BT kukorica, a HT kukorica, a HT szója és HT cukorrépa termesztésének értékelését kell elvégezni.

Felvetésre került, hogy nem csak az egyes GM növények termesztésének a hatásait kellene megvizsgálniuk, hanem azt is, hogy mi a következménye ha az EU elzárkózik ezen növények termesztésétől.

 

 

Készítette: Oláh Endre

 

 Budapest, 2013. június 28.