Jelentés a COPA-COGECA gabona munkacsoporti és a DG AGRI tanácsadó csoporti üléséről - Brüsszel, 2012. szeptember 27-28.

COPA –COGECA gabona munkacsoporti ülés   

 

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

 

A jegyzőkönyv és a napirend változatlan tartalommal elfogadásra került.

 

3. napirendi pont: a COPA-COGECA jelöltjének megválasztása a tanácsadó csoport elnöki posztjára

 

A két jelölt közül Jean Francois Isamber került megválasztásra.

 

4-5. napirendi pont: a 2012/13-as gazdasági évre vonatkozó kilátások, a piaci helyzet megtárgyalása

 

Az ülésen résztvevő tagállamok beszámolói alapján Európa három részre szakadt. A déli és középső területek egy részén az aszály okozott pusztítást, az északi részen a sok csapadék rontotta a betakarított gabona minőségét és hátráltatta, vagy éppen lehetetlenítette el a betakarítást, míg Európa nagy részén jó terméseredmények születtek.

 

Nagy-Britanniában rengeteg csapadék hullott a tavasz és nyár folyamán, a búza termésátlaga 15 %-kal csökkent (7,8 t/ha-ról 6,6 t/ha-ra). Jelentős gondot okoz a fuzárium fertőzés, nagyon nagy arányban takarmány minőségű a betakarított gabona.

Franciaországban az elmúlt 5 év átlagát meghaladó termésátlagok születtek – búza
7,5 t/ha, az össztermés 2,5 millió tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget, árpa
6,8 t/ha, plusz 2,7 m tonna 2011-hez képest -, a kukorica esetén sem számítanak jelentős kiesésre, 9,6 t/ha-os átlagtermést prognosztizálnak. Spanyolországban az aszály miatt jelentős terméskiesés következett be, a búza termésátlaga a 2011. évi
3,7 t/ha-ról 2,7 t/ha-ra csökkent. Több ezer hektárt be sem takarítottak, mivel a betakarítás költsége meghaladta volna a termés értékét. Hollandiában átlagos terméseredmények születtek, a betakarítási körülmények kedvezőek. Belgiumban szintén jó eredmények születtek, megfelelő időben érkezett a csapadék. Svédországban magas termésátlagok mellett, közepes, gyenge minőségű gabonát takarítottak be. Dániában szintén jó terméseredmények születtek. Finnországban a gabonatermés 10 %-át nem tudják betakarítani az állandó esőzések miatt. Németország középső részén alacsonyabb hozamok voltak, de országos szinten jó eredmények születtek (búza 7,3 t/ha, árpa 6 t/ha). A betakarítási körülmények megfelelőek voltak, a gabona minősége jó. Nyugat-Ausztriában jók voltak a termelési feltételek, míg Kelet-Ausztriában rendkívüli szárazság volt. Bulgáriában az elmúlt évit meghaladó termésátlagok voltak, a betakarított gabona kiváló minőségű. Lengyelországban a téli kifagyások miatt jelentős újravetések voltak, a búza és árpa átlagos terméseredményt hozott, a kukorica vetésterülete 330 ezer hektárról 550 ezer hektárra nőtt, 6 t/hektáros átlagtermésre számítanak. A Balti államokban átlagos terméseredmények születtek, Észtországban az eső hátráltatta a betakarítást. Csehországban jó hozamok voltak, a betakarított gabona minősége jó.

Olaszországban a búza és árpa termésátlaga az előző évi szinten alakult, a kukorica termésátlaga viszont a tavalyi 10,2 t/hektárról előreláthatólag 7,5 t/hektárra csökkent.

 

A COPA-COGECA összesítése alapján az EU 27-ek gabonatermelése a tavalyi
287 millió tonnáról 280,5 millió tonnára csökken, ami 2,2 %-os visszaesést jelent. A búzatermés 2 millió tonnával (136,5 millió tonnáról 134.5 millió tonnára), a kukoricatermés várhatóan 7 millió tonnával (67,9 millió tonnáról 60,9 millió tonnára) csökken. A munkacsoport vezetője összegezésként kiemelte, hogy a mostani terméscsökkenés is mutatja, hogy az EU-nak fenn kell tartania a teljes termelési kapacitását, hogy az alapvető termékek tekintetében megőrizze az önellátó képességét. Kifejtette, hogy a termelők egy része – az előre megkötött szerződések miatt – nem részesül a magasabb értékesítési árakból, ami a jelentős terméskieséssel érintett területeken komoly problémát okoz.

Franciaországban a gabonatermesztők 2 euró/tonnás összegű önkéntes befizetést vállaltak az állattenyésztők megsegítésére. (Magánkezdeményezés, kizárólag erre az évre szól.)

 

Az 5. napirendi pont (Dél-Amerikai piaci helyzet és kilátások) nem került tárgyalásra.

 

6. napirendi pont: KAP reform

 

A munkacsoport titkára beszámolt a COPA-COGECA elmúlt fél éves lobbi tevékenységéről. A KAP-ot érintő változásokkal kapcsolatban  kiemelte, hogy jelen állás szerint, ha a zöldítés 30 %-os részaránya csökken, akkor valószínűleg a KAP forrásai is csökkennek. Az I. pillérből a II. pillérbe történő 10 %-os átcsoportosítási lehetőség és a capping is része marad a Bizottsági javaslatoknak. Felmerült a gabona intervenciós ár emelésének a gondolata (az intervenciós ár kövesse a termelési költségek emelkedését), de a tagállamok megosztottak a kérdésben. A COPA-COGECA egyik legsarkalatosabb kérdésnek továbbra is a zöldítés előírásainak a megváltoztatását tartja.

 

7. napirendi pont: fenntarthatósági megközelítés a gabona szektorban

 

Egy almunkacsoport foglalkozik a kérdéssel, jelenleg még nem készült olyan szintű anyag, amit a munkacsoport elé lehetne tárni. A fenntarthatósági megközelítés nemzeti vagy EU-s szintű is lehet, problémát jelent, hogy nemzeti szinten sok cég csak a saját certifikátját fogadja el. Egy útmutatóra lenne szükség, aminek a segítségével a tagállamok kialakíthatnák a saját rendszerüket.

A gabonatermelésben alkalmazott legjobb gyakorlatok (best practise) áttekintésére valószínűleg egy szeminárium kerül összehívásra.

 

 

DG AGRI tanácsadó csoporti ülés

 

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülésről készült jelentés elfogadása

 

A napirend elfogadásra került, a jelentésben néhány apróbb módosítást végre kell hajtani.

 

2. napirendi pont: 2012. évi betakarítás, 2012/13-as kilátások.

 

A Bizottság 2012 szeptemberi előrejelzése alapján az EU-27-ek gabonatermése 276,2 millió tonna lesz (ez 4 millió tonnával kevesebb, mint a COPA-COGECA becslése). A búza és kukorica termésmennyisége csökken az előző évekhez képest, míg az árpa és a rozs mennyisége növekszik. A jelentősebb gabonatermelő tagállamok közül Franciaországban, Németországban, Olaszországban nő a kibocsátás, míg Nagy Britanniában, Spanyolországban, Magyarországon, Romániában jelentősen csökken az előző évhez képest.

Az EU-27-ek búzatermését a Bizottság 125,6 millió tonnára, a Strategie Grain 123,6 millió tonnára, a Toepfer 124,3 millió tonnára becsüli meg, míg a kukoricatermésre vonatkozó becslések 53,7 és 57,5 millió tonna között váltakoznak.

 

A 2011/12-es gazdasági évben az EU 14,5 millió tonna búzát exportált, a legnagyobb exportőrök Franciaország (63 %), Németország (16%) és Románia (5 %). A fő felvevőpiacok Algéria, Marokkó és Szaúd Arábia voltak.

Ugyanezen időszakban az import 5,4 millió tonnát tett ki, ennek fele Spanyolországba, 24 %-a pedig Olaszországba érkezett. Az import harmada Ukrajnából, 29 %-a Oroszországból érkezett.

 

A kukorica export nagysága az előző gazdasági évben duplája volt az elmúlt 5 év átlagának, a 4,6 millió tonna kukorica kivitelének 45 %-a Romániához köthető. (Célországok: Egyiptom, Dél-Korea, Szíria, Törökország)

 

A kukorica import 6,4 millió tonna volt, ennek 44 %-a Spanyolországba, 20 %-a Portugáliába, 13 %-a Hollandiába érkezett. Jelentős átrendeződés tapasztalható a beszállító országok tekintetében, míg 2006-2010 között az import kétharmada Brazíliából és Argentínából érkezett, addig a 2011/12-es gazdasági évben az EU-ba behozott kukorica 58 %-a Ukrajnából, 11-11 %-a Szerbiából és Oroszországból származott.

 

Az olajos növények tekintetében a tavalyit meghaladó termésmennyiség várható. A szójabab termés az Egyesült Államokban 83 millió tonnáról 71 millióra csökkenhet, de Brazíliában 66 millió tonnáról 81 millió tonnára nőhet, és Argentínában is mintegy 15 millió tonnával magasabb termésmennyiségre számítanak. (A várható mennyiségeket a rekordnagyságú vetésterület indokolja.) Ennek következtében a szója ár valamelyest csökkent az elmúlt időszakban és ez a repce árára is hatással van.

Az EU-27-ek 2011/12-ben mintegy 15 millió tonna olajos magot (ebből 12 millió tonna a szójabab) és mintegy 25 millió tonna napraforgó, repce és szójadarát importáltak.

Az EU-27-ek olajos és fehérjenövény termelése 29 millió tonna körül alakul, 8 %-kal marad el a tavalyi termésmennyiségtől. Legnagyobb mértékben (16 %-kal) a napraforgó mennyisége csökken.

 

A munkacsoport elnöke bemutatta azt a differenciált helyzetet, ami az EU területét jellemzi (aszály és súlyos esőzések), valamint hangsúlyozta, hogy a terméscsökkenés ellenére az EU-ban elég gabona termett. Felvetésre került, hogy egy hatékony időjárás előrejelzési rendszert kellene létrehozni, ami segítséget jelenthetne a termelői döntések meghozatalában.

 

Eredetileg nem szerepelt a napirendben, de a tanácsadó csoport kérésére az ülés tárgyalta azt a kiszivárogtatott Bizottsági elképzelést is, ami alapján 5 %-ban maximalizálnák az élelmiszer és takarmánynövényekből előállított bio-üzemanyagok arányát.

Ez a döntés a bio-üzemanyagokkal kapcsolatos eddigi nézetekhez és vállalásokhoz képest szinte teljes hátraarcot jelentene. Egy ilyen döntés a repce és napraforgó termelésére is alapvető hatással lenne. (A repce 2/3-a az EU-ban biodízel előállításra kerül felhasználásra.)

A második generációs technológiák még nem elég fejlettek, ott ahol bioetanol üzem van, a melléktermékekre alapozva eddig az állattenyésztés is fejlődött.

A javaslatot a Biztosok Kollégiuma még nem tárgyalta.

 

3. napirendi pont: mikotoxinok

 

Felvetésre került, hogy az extrém időjárási körülmények miatt egyes mikotoxinokra vonatkozó határértékek alól ideiglenes felmentést adjon a Bizottság.

 

4. napirendi pont: Európai Innovációs Összefogás

 

Az Európa 2020 stratégia mellett a KAP rendelettervezete is fontos szerepet szán kutatásnak és innovációnak (a 2014-2020-as időszakban 4,5 milliárd euró kerül elkülönítésre kutatásra és innovációra az élelmiszerbiztonsággal és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban). Alapvető célkitűzés az innovációs szakadék közelítése, vagyis a kutatás és gyakorlat közelítése.

Az összefogás célja az adatgyűjtés, információáramlás elősegítése, gyakorlati igények közvetítése a kutatók felé.

 

Az 5. 6. és 7. napirendi pont megtárgyalására nem volt idő, a következő ülésen kerülnek megvitatásra.

 

 

Budapest, 2012. október 5.

                                                                                              Oláh Endre