A KAP reform következtében a kedvezőtlen adottságú területek lehatárolásában várható változásokról

A Közös Agrárpolitika reformja a jelenlegi elképzelések szerint alapvető változást hoz a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező – vagyis a kedvezőtlen adottságú - területek kijelölésében.

A jelenlegi lehatárolás során a tagállamok uniós szinten nem összehasonlítható kritériumokat használtak, a Bizottság tervei szerint a jövőben egységes normarendszer, úgynevezett biofizikai kritériumok alapján kerülnek meghatározásra a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek.

Jelenlegi szabályozás

Az EU-s jogi alapot a 1257/1999 EK rendelet adja, annak a 19. és 20. cikke alapján kerültek lehatárolásra a magyarországi területek.

A támogatás hazai igénybevételét a 25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet szabályozza, a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések a 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján kerültek meghatározásra.

A 19. cikk alapján történő lehatároláshoz az alábbi három feltétel együttes teljesülésére van szükség:

a)     Talajadottságokat érintő kritérium: alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek jelenléte. (Olyan területek, amelyeknek a termőértéke nem éri el az országos átlag 80%-át. Az MTA 100 pontos termőérték mutatója alapján végzik a besorolást.)

b)     Ökonómiai kritérium: a mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján, az átlagosnál jelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéből adódó termelési szint. (Azok a területek, amelyek bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem éri el az országos átlag 80%-át.)

c)     Társadalmi, szociális kritérium: alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. (A népsűrűség az országos átlag 50%-a alatt van és a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya meghaladja 8,25%-ot. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.)

A 19. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 395.402 ha.

A támogatás mértéke a 19. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 85,9 euró/ha.

A 19. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években
100 – 130 ezer hektár között változott.

A lehatárolt és a támogatott terület nagysága közti különbség abból fakad, hogy nem minden arra jogosult termelő él a támogatási lehetőséggel, mivel a KAT  támogatásokra vonatkozó előírások (pl. gyepként, takarmánytermő szántóterületként kell hasznosítani a területet – csak meghatározott növényeket lehet rajta termeszteni, búzát és kukoricát például nem -, gazdálkodási naplót kell vezetni, stb.) betartását nem vállalja. (Ráadásul a támogatás összege a gazdaság nagyságával arányosan csökken.)

A 20. cikk alapján történő lehatároláshoz az alábbi – talajadottságra vonatkozó - feltételek közül legalább kettőnek teljesülnie kell:

a)     a talaj fokozott savanyúsága. (A savanyúság foka (Ph) meghaladja
4,5 értéket.)

b)     a talaj extrém sótartalmú (szikesség). (Nátrium sók szintje 0,15% felett.)

c)     extrém vízgazdálkodási körülmények. (Gyenge vízáteresztő és erős vízvisszatartó tulajdonságú talajok.)

d)     extrém fizikai talajjellemzők. (Sűrű agyag és könnyű homok talajok.)

A 20. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 488.156 ha.

A támogatás mértéke a 20. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 10,94 euró/ha.

A 20. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években
65-75 ezer hektár között változott.

Összes lehatárolt KAT terület: 883.558 ha.

A támogatott terület nagysága a lehatárolt terület 19-23%-a között váltakozott az elmúlt években, vagyis a jogosult terület alig negyedére, ötödére igényeltek KAT támogatást.

Az elmúlt 5 évben összesen 11,5 milliárd forint KAT támogatás került kifizetésre, éves átlagban 7,5 – 8000 gazdálkodó igényelt ilyen támogatást.

A jelenlegi rendszerben fizikai blokk szintű lehatárolás van. A területalapú támogatások, valamint az olyan vidékfejlesztési támogatások esetében, amelyek igénylése KAT területhez kapcsolódik, a támogatási jogosultság megállapítása a fizikai blokk szinten lehatárolt területek alapján történik.

A tervezés alatt álló új rendszer főbb elemei

2014 –től várható változások

A KAT területek lehatárolása a tervezet szerint 2014-től jelentősen megváltozik.

Három kategória kerül felállításra:

1.    hegyvidéki területek,

2.    hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek,

3.    egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek.

1. A hegyvidéki területek Magyarországot nem érintik.

2. A hegyvidéki területeken kívüli, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területnek akkor minősül egy terület, ha a település szintjén a hasznosított mezőgazdasági terület legalább 66 %-a megfelel a felállított biofizikai kritériumok (2. számú melléklet) legalább egyikének, azáltal, hogy eléri az ott meghatározott küszöbértéket.

Vagyis a jelenlegi elképzelések szerint nem fizikai blokk, hanem település szintű lehatárolás lesz, és éghajlati (alacsony hőmérséklet, szárazság), talajadottsági (vízelvezető képesség, szerkezet, gyökérzóna mélysége stb.) kritériumok alapján történik a besorolás.

3. Egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területnek akkor minősül egy – nem hegyvidéki, és nem a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező - terület, ha a gazdálkodást folytatni kell a környezet védelme, vagy javítása, a táj megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása érdekében.

Ez a meghatározás lényegében most megegyezik a 1257/1999 EK rendelet 20. cikkével, ami a hazai szabályozásban a talajadottságokra vonatkozó 4 jelenlegi feltételt takarja, ez azonban a jövőben változhat.

A sajátos hátrányokkal rendelkező területeknek a természetvédelmi feltételek szempontjából homogén mezőgazdasági területekből kell állniuk – azt, hogy mi minősül homogén mezőgazdasági területnek a rendelettervezet nem határozta meg -  és összterületük nem haladhatja meg a tagállam területének a 10 %-át.

A fentiekből következik, hogy:

-          a hegyvidéki területeken kívüli, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek esetén új meghatározásra (lehatárolásra) van szükség a biofizikai kritériumok alapján,

-         míg a sajátos hátrányokkal rendelkező területek esetén a tervezetben szereplő meghatározás megegyezik a jelenlegi EU-s meghatározással.

A jelentős természeti hátrányokkal rendelkező és az egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek támogatása hektáronként, évente minimum 25 euró, maximum 250 euró lehet.

Átmeneti időszak

2014 és 2017 között a tagállam támogatást nyújthat azon gazdálkodóknak, akik a 2007-2013-as időszakban támogathatóak voltak, de az új terület meghatározás alapján már nem minősülnek támogathatónak. A kifizetés összege 2014 és 2017 között fokozatosan a 2013-ban kapott összeg 80 %-áról, 2017-re annak 20 %-ára csökken.

Nemzeti agrárpolitikai mozgástér

A II. pilléres forrásokon túlmenően, opcionálisan a közvetlen támogatási keret
– vagyis az I. pillér -  maximum 5 %-a is elkülöníthető a természeti hátrányokkal küzdő területek támogatására. Ezen opció alkalmazása tagállami döntés függvénye.  A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy élnek ezzel a lehetőséggel, döntésüket 2016. augusztus 1-jéig, 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal felülvizsgálhatják.

Felkészülés

A Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztálya nem tudott tájékoztatást adni az új kritériumrendszer szerinti lehatárolás Magyarországot érintő hatásairól, a MOSZ megkeresésére az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete arról számolt be, hogy az Európai Unió kérésének megfelelően még tavaly tavasszal elkészült egy modell-szimuláció, mely azt vizsgálta, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek meghatározására készült feltételrendszer hogyan hatna a jelenlegi KAT területek nagyságára.

Az akkor megadott kritériumok azonban eltérnek a Bizottság tervezetében közzétett feltételektől, így a szimuláció eredménye nem használható fel a jelenlegi kritériumok okozta területváltozás megítéléséhez, ráadásul az akkori kérésnek megfelelően MEPAR szintre vetítve számolták ki a területek nagyságát, míg az októberben közzétett tervezet szerint a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek lehatárolását település (LAU II) szinten kell meghatározni.

Ebből fakadóan a tavalyi felmérés eredményét nem lehet figyelembe venni, újra el kell végezni a lehatárolást. Ez várhatóan 2012 első negyedévében, vagy félévében készül el, mivel jelenleg még csak a feladat megbízására szóló szerződés aláírásánál tart a folyamat.

Jelenleg tehát nem ismert, hogy pontosan mekkora terület lehet az új lehatárolás alapján KAT-os terület.

Az egyéb feltételeket (degresszív támogatás csökkenés, termeszthető növények köre stb.) érintő esetleges EU-s szabályváltozások csak a végrehajtási rendeletekben – előreláthatólag 2013 év végén – jelennek majd meg.

A MOSZ annak megítélésére, hogy a tagságot milyen mértékben érinthetik a változások, a TESZÖV-ök segítségével fel kívánta mérni, hogy az új biofizikai kritériumok hogyan hatnak a jelenleg KAT támogatásban részesülő tagszervezeteink által használt területek nagyságára. A visszajelzésekből kiderül, hogy jelenleg megyei (település) szinten sem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok. Ennek hiányában jelenleg nem ítélhető meg, hogy a feltételek változása országos szinten milyen mértékben befolyásolja a jövőbeni KAT-os területek nagyságát. (A tagszervezeti visszajelzések alapján valószínűsíthetően csökkeni fognak.) A részletes megyei beszámolókat a 1. számú melléklet tartalmazza.

A tisztánlátás érdekében minél előbb el kell indítani a vizsgálódást, az érintett területek felmérést a tervezetben meghatározott kritériumok alapján, mivel további, megalapozott lépések megtételére csak ezt követően van lehetőség.

Budapest, 2011. december

Készítette:     Oláh Endre

Csordás Katalin

Tóth István

titkár

1.melléklet