Az Európai Bizottságnak a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó javaslatairól

Az Európai Bizottság 2011. október 12-én közétette a Közös Agrárpolitika 2013 utáni feltételeit meghatározó hivatalos rendelettervezeteit. A rendelettervezetek a Bizottság 2010 novemberében kiadott közleményében megfogalmazott általános elveket részleteiben is feltárják, meghatározzák a főbb döntési pontokhoz kapcsolódó Bizottsági elképzeléseket.

A felvázolt javaslatok kijelölik a KAP átalakításának az irányát, ugyanakkor a következő két év során még jelentős változások következhetnek be. Ez egyrészt abból fakad, hogy a KAP átalakítására csak a Tanács és az Európai Parlament együttes jóváhagyásával kerülhet sor - vagyis a Bizottságnak figyelembe kell vennie a tagállamok és az EP véleményét is -, másrészt pedig abból, hogy az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetése, és ezen belül a KAP-ra szánt források nagysága még jelentősen módosulhat a 2011 júniusában közzétett javaslathoz képest.

Költségvetés

A Közös Agrárpolitika valódi erejét és lehetőségeit leginkább az EU következő időszakra szóló költségvetése fogja meghatározni. A Bizottság
2011. június 29-én tette közzé az Európai Unió 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetés (többéves pénzügyi keret) tervezetét.

 Az EU költségvetés tervezet 2014-2020

(reálértéken)

Forrás: Copa-Cogeca

A KAP forrásait a „Fenntartható növekedés: természeti erőforrások” fejezet tartalmazza. A Közös Agrárpolitika céljaira rendelkezésre álló források nominálértéken lényegében nem változnak, reálértéken – mint ahogy azt a táblázat is mutatja – jelentős csökkenés következik be. A KAP forrásait illetően - némileg zavaró módon - több, egymástól eltérő szám is megjelent, aminek az az oka, hogy folyó áron és 2011. évi reálértéken is kerültek publikálásra adatok. A továbbiakban a nominálérték mellett zárójelben feltüntetésre kerülnek a reálértékben kifejezett összegek is.

A KAP céljaira az elsődleges elképzelések szerint 435,6 (386,9) milliárd euró áll rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, ebből 317,2 (281,8) milliárd euró kerül elkülönítésre a közvetlen támogatásokra (I. pillér), míg a vidékfejlesztési célokra (II. pillér) 101,2 (89,9) milliárd euró jut.

A két pillér forrásai mellett további 17,1 (15,2) milliárd euró fordítható agrárcélokra az alábbi területeken:

-      5,1 (4,5) milliárd euró kutatásra és innovációra az élelmiszerbiztonsággal és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban,

-      2,5  (2,2) milliárd euró élelmiszerbiztonság erősítésére,

-      2,8  (2,5) milliárd euró élelmiszersegélyre a leginkább rászorulóknak,

-      3,9  (3,5) milliárd euró új válságalap létrehozására a mezőgazdaság részére,

-      2,8  (2,5) milliárd euró (maximum) az Európai Globalizációs Alapból a nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére.

A KAP forrásainak 72,8%-a közvetlen támogatásokra, 23,2%-a vidékfejlesztési célokra, 4%-a pedig egyéb célokra kerülhet felhasználásra 2014 és 2020 között. A közvetlen támogatások aránya 2 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2007-2013-as időszakban, aminek leginkább az az oka, hogy a piaci intézkedések kikerültek az I. pillérből.

A vidékfejlesztési források 2014-2020 időszakra tervezett aránya egy százalékponttal elmarad a II. pillér 2013. évi arányától.

Az EU költségvetésének alig harmada (36,2 %-a) használható majd a KAP céljaira a 2014-2020-as periódusban, ami jelentős csökkenés a 2007-2013-as időszakra megállapított 39,4 százalékhoz képest.

Összességében a KAP kifizetései a jelenlegi tervek szerint nominál értéken nem csökkennének, ugyanakkor reálértékben 10 %-ot meghaladó mértékű visszaesés következne be.

Az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetés tervezete a jövőben még jelentősen módosulhat (számos bizonytalansági tényező van, pl. euró válság), így a KAP forrásai is változhatnak. Egy, a KAP-ot érintő esetleges forráselvonás vagy átcsoportosítás döntő módon írhatja felül a lentiekben bemutatásra kerülő reform elképzeléseket.

Ezeket a javaslatokat a Bizottság az alábbi 4 dokumentumban tette közzé:

-      Javaslat a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapítására,

-      Javaslat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokra,

-      Javaslat a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozására,

-      Javaslat a közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és nyomon követésére.

Közvetlen támogatások

A Közös Agrárpolitika jelenlegi 2 p

illéres szerkezete megmarad, vagyis továbbra is közvetlen támogatásokra (I. pillér) és vidékfejlesztési támogatásokra (II. pillér)  oszlik majd a KAP.

A Bizottság az egy hektárra jutó közvetlen támogatások tagállami értékeinek meghatározásában új elosztási elveket kíván érvényesíteni.

Az elképzelések szerint három kategória kerül felállításra, a tagállamok az alapján kerülnének besorolásra, hogy az egy hektárra jutó közvetlen támogatásuk hogyan viszonyul az EU-27-ek átlagos támogatási szintjéhez. (Ennek mértéke kb. 270 euró/hektár.)

-      Azon tagállamok, ahol az egy hektárra jutó közvetlen támogatás nem éri el az EU-27-ek átlagának 90 %-át.

Ezen tagállamokban a közvetlen támogatás a saját támogatási szintjük és az átlagos EU-s támogatottsági szint 90 %-a közti különbség egyharmadával fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy például abban a tagállamban, ahol 150 euró/ha a támogatottsági szint, 182 euró/ha-ra nő a támogatás mértéke. (Az EU átlag 90 %-a 245 euró/ha, a különbség az EU-s 90%-os szint és a tagállam jelenlegi támogatottsági szintje között 95 euró, ennek az egyharmada 32 euró, így 150+32 euró = 182 euró lesz a támogatás.)

-      Azon tagállamok, ahol a támogatás meghaladja az EU átlag 90 %-át, de nem éri el a 100 %-ot.

Ezen országokban nem, vagy minimális mértékben csökken az átlagos közvetlen támogatás nominális értéke. Magyarország ebbe a kategóriába tartozik, a tervezet szerint a hazai támogatás nominális összege 2%-kal fog csökkenni.

-      Azon tagállamok, ahol az egy hektárra jutó támogatás meghaladja az EU-27-ek átlagát.

Ezen tagországok finanszíroznák az EU átlag 90 %-a alatti támogatásban részesülő tagállamok támogatásának az emelését, annak arányában, hogy mennyivel kapnak több támogatást az átlagnál. 

 Ez a fajta újraelosztás az alábbi változást jelentené az egyes tagállamok támogatottsági szintjében.

 Egy hektárra jutó közvetlen támogatás

alakulása (tervezet)

 Forrás: Európai Bizottság

Ez az elképzelés sokkal kedvezőbb Magyarország számára, mint a tavaly novemberben felvetett és a MOSZ által elutasított vásárlóerő paritáson alapuló differenciálás. (Ha ez került volna bevezetésre, a közvetlen támogatásaink akár 30-40 %-át is elveszíthettük volna.) Ezzel a változattal Magyarország pozíciói érdemben nem romlanak, legnagyobb támogatásnövekedés (10-50 euró/ha) – igen alacsony bázisnál – a Balti államokban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Portugáliában következne be.

A legnagyobb vesztesek – relatív értelemben – hiszen a támogatottsági szintjük még a csökkentés után is jelentősen meghaladja a „nyertesek” támogatottsági szintjét – Belgium, Hollandia, Olaszország, Görögország, Dánia, Németország. A legtöbb plusz forráshoz Románia, Lengyelország és Nagy Britannia jutna, míg a legtöbb támogatást Olaszország, Franciaország és Németország vesztené el.

Nem csak a tagállamok közötti forráselosztás változik, hanem új szabályok kerülnek bevezetésre a közvetlen támogatások tagállamon belüli felhasználását illetően is.

A rendelkezésre álló támogatási keret felhasználását illetően vannak úgynevezett kötelező elemek (minden tagállamban alkalmazni kell őket) és vannak úgynevezett önkéntesen, a tagállam döntésétől függően alkalmazható elemek.

Kötelező elem a fiatal gazdálkodók többlettámogatása (a közvetlen támogatások keretösszegének maximum 2%-a), a nemzeti tartalék alkalmazása (max. 3 %), a zöld komponens (30%), illetve az alaptámogatás (min. 40%).

Önkéntes alapon a közvetlen támogatási keret maximum 5 % -a elkülöníthető a természeti hátrányokkal küzdő területek számára, míg maximum 5, (egyes esetekben akár 10 %- a) pedig termeléshez kötött támogatások finanszírozására fordítható.

A kistermelők részére új támogatási konstrukció kerül bevezetésre, erre a célra a közvetlen támogatási keret maximum 10 %-a különíthető el.

 Közvetlen támogatások megoszlása

  Alaptámogatás

A támogatási keret legalább 40% -át az úgynevezett „alaptámogatás” finanszírozására kell elkülöníteni. Ennek mértéke tagállamonként változhat, attól függően, hogy egy adott tagállam milyen opcionális elemeket vezet be, illetve a kötelezően alkalmazandó elemeket milyen mértékben használja ki. Magyarország esetén az alaptámogatás részaránya - az egyes kötelező és opcionális elemek valószínűsíthető kihasználást figyelembe véve – elérheti a közvetlen támogatási keret 50-52%-át is, így a MOSZ számításai szerint Magyarországon az alaptámogatás összege 130-140 €/ha körül alakulhat.  Az alaptámogatás igénybe vételének feltétele, hogy a gazdálkodó megfeleljen a kölcsönös megfeleltetés, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak. (A kölcsönös megfeleltetés előírásai számszerűen csökkennek, ugyanakkor a víz-keretirányelv és a növényvédőszerek fenntartható használatának irányelve is bekerül a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe.)  A jogszabálytervezet nem fogalmaz egyértelműen, de egyes értelmezések szerint csak az juthat majd hozzá az alaptámogatás teljes összegéhez, aki a kölcsönös megfeleltetés előírásain túl, megfelel a „zöldítés” (későbbiekben részletezendő) előírásainak is.

Zöld komponens

 
A zöld komponens igénybe vételére akkor jogosult a termelő, ha a klímaváltozás és a környezet szempontjából hasznos gyakorlatot folytat, vagyis teljesíti az alábbi előírásokat:

-      növénytermesztés diverzifikálása. 3 hektár feletti szántóterület esetén legalább 3 növényt termel (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel borított kultúrákat), a fő növény területe nem haladja meg a szántóterület 70 %-át, és egyik növény vetésterülete sem kisebb, mint a szántóterület
5 %-a.

-      állandó legelőterületek fenntartása. Az állandó legelők területe a 2014. évi bázishoz képest nem csökkenhet 5 %-nál nagyobb mértékben.

-      ökológiai jelentőségű terület. A gazdaság szintjén a támogatásra jogosult terület (kivéve az állandó gyepterületet) 7% -át ökológiai célokra kell hasznosítani, ami megvalósítható például ugaroltatással, erdősítéssel, gyepsávok, teraszok kialakításával, stb.

A zöld komponens értéke a jelenlegi 30%-os kötelező arányt figyelembe véve az előzetes kalkulációk alapján körülbelül 80€/ha nagyságrendű lehet. A pontos értéke attól függ majd, hogy mekkora összeg kerül elkülönítésre a kistermelői támogatási rendszerre. A bio (ökológiai) gazdálkodást folytatók automatikusan jogosultak a zöld komponensre.

 Termeléshez kötött támogatás

Jelenleg a 73/2009. EK rendelet 68. cikke alapján van lehetőség termeléshez kötött EU-s közvetlen támogatás folyósítására (a támogatási keret 3,5 %-os mértékéig.) A jogszabálytervezet alapján a Bizottság jóváhagyásával a közvetlen támogatások 5, de akár 10%-a is felhasználható ilyen módon a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fontos, de nehézségekkel küzdő speciális ágazatok támogatására. Magyarország esetén - megfelelő tárgyalási stratégia alkalmazása estén - valószínűleg  a közvetlen támogatási keret 10%-a is elkülöníthető lesz. A tervezet lehetővé teszi például a gabonafélék, olajos növények, fehérje növények, hüvelyesek, rizs, tej és tejtermékek, vetőmagok, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, zöldség-gyümölcsök támogatását, ugyanakkor nem teszi lehetővé a dohány termeléshez kötött támogatását és a tervezet továbbra sem kezeli a sertés és baromfi ágazatot.  A termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják.

Természeti hátrányokkal küzdő területek támogatása

Opcionális, maximum a támogatási keret 5 %-a használható fel erre a célra. Ez a támogatás nem a II. pillérből érkező hasonló (KAT) támogatást helyettesíti, hanem kiegészíti azt.

 Fiatal gazdálkodók támogatása

A közvetlen támogatás legfeljebb 2 %-át lehet a fiatal gazdálkodók támogatására fordítani. Azok a gazdálkodók vehetik igénybe maximum 5 évre, akik 40 évnél fiatalabbak.  A támogatás mértéke az alaptámogatáson felül, legfeljebb az adott tagállamban a támogatási jogosultságok egy hektárra vetített átlagának 25%-a lehet. Legfeljebb 25 hektár támogatásra jogosult terület után vehető igénybe.

Nemzeti tartalék

A közvetlen támogatási keret maximum 3% -át kötelezően el kell különíteni nemzeti tartalék céljára. Innen kaphatnak támogatási jogosultságot az új belépők, valamint ide kerülnek elvonásra a nem aktivált támogatási jogosultságok.

Kistermelők támogatása

Az összes közvetlen támogatás maximum 10 %-át lehet elkülöníteni a „Kistermelői támogatási rendszer” céljaira, ami teljesen elkülönülne az „Alaptámogatási rendszertől”. Azon gazdálkodók, akik saját döntésük alapján a kisgazdálkodók számára létrehozott támogatásban részesülnek, másfajta közvetlen támogatást nem vehetnek igénybe. A támogatás összege minimum 500, maximum 1000 euró kedvezményezettenként. Kevesebb adminisztrációval jár, a támogatás igénybevételéhez a termelő mentesül a kölcsönös megfeleltetés előírásainak betartása alól (ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt nemzeti hatáskörben büntetés róható ki, de az uniós támogatás e miatt nem csökkenthető.)

2014. október15-ig választható ez a támogatási forma, később már csak kilépni lehet belőle, csatlakozni hozzá nem.

Közvetlen támogatások csökkentése, felső határ bevezetése

A jogszabálytervezet progresszív módon csökkentené, valamint maximalizálná az egy termelő által igénybe vehető közvetlen támogatások összegét.

EU-ból származó közvetlen támogatásnak minősül a 2014-től bevezetendő alaptámogatás, valamint a közvetlen támogatási keret terhére fizetett különleges támogatások (pl. tejtámogatás, szerkezetátalakítási támogatások stb.). 2014-től a piaci támogatások (ilyen például a magántárolás és exporttámogatás) kikerülnek az I. pillérből (részletesen később), így azokat itt nem kell figyelembe venni.  Elméletileg a top up támogatások is közvetlen támogatásnak minősülnek, de 2013 után top up már nem adható, így ezt sem kell figyelembe venni.

Az EU-ból származó egyéb támogatások (pl. tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás, cukorrépa termesztők diverzifikációs támogatása), az EMVA támogatások (pl. AKG, különböző fejlesztési támogatások), a nemzeti forrásból finanszírozott támogatások (pl. sertés és baromfi állatjóléti támogatások, állati hulla megsemmisítésének támogatása, állategészségügyi támogatások) nem tartoznak a közvetlen támogatások közé.

A tervezet a közvetlen támogatások vonatkozásában az alábbi, sávosan értendő elvonási mértékeket tartalmazza:

-         a 150.000 euró alatti közvetlen támogatási összeget nem érinti a csökkentés.

-         a 150.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 200.000 euróig  20%-kal csökken.

-         a 200.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 250.000 euróig  40%-kal csökken.

-         a 250.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 300.000 euróig 70%-kal csökken.

-         a 300.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 100%-kal csökken, vagyis teljes egészében elvonásra kerül.

A támogatás csökkentés alapjául szolgáló összeget úgy kell megállapítani, hogy a közvetlen támogatások összegéből le kell vonni az előző évben fizetett bérköltséget, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és járulékokat is. A közvetlen támogatás összegébe nem számít bele a „zöld komponens” sem.

A tagállam felelőssége, hogy megvonja a közvetlen támogatást azoktól, aki 2011. október 12-e után „ mesterséges” lépésekkel kívánják elkerülni az intézkedés számukra negatív hatásait.

Az átcsoportosításra kerülő források a második pillérbe kerülnek, ahol az innovációhoz kapcsolódó intézkedésekre lehet majd felhasználni az I. pillérből elvont összegeket.

A MOSZ felmérése és szakértői számításai alapján tagjaink döntő többségét -  a legális foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek figyelembe vételének lehetősége miatt -, az intézkedés érdemben nem érinti. Jelentős támogatásvesztés leginkább a magas szinten gépesített, kevés növényféleséget termelő, vagy a gépi munkákat szolgáltatásként igénybe vevő, kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknál fordulhat elő. Az előzetes kalkulációk alapján az 1400 hektár feletti területen, kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok esetén mindenképp célszerű pontosan megvizsgálni a támogatáscsökkentés gazdaságra gyakorolt hatásait és 2013-ig  - amennyiben indokolt – a szükséges foglalkoztatási lépéseket megtenni.

A közvetlen támogatások igénybe vételére a jövőben csak az aktív gazdálkodók lesznek jogosultak.

Aktív gazdálkodó az a természetes vagy jogi személy (illetve csoportjaik) aki, illetve amely összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább
5 %-ával megegyező összegű közvetlen támogatásban részesül az előző pénzügyi évben, vagy mezőgazdasági területein a tagállamban előírt alaptevékenységet végzi.  (Ez a meghatározás a repülőterek, golfpályák stb. kizárását célozza.)

Az 5000 eurónál kevesebb közvetlen támogatásban részesülők esetén az 5%-os szabályt nem kell alkalmazni.

Magyarország esetén a tagállami támogatási plafon nominális értékben minimálisan csökken, a 2013. évi 1.318 millió euróról 2020-ra 1.294 millió euróra változik. (Reálértéken ez 10%-ot meghaladó mértékű csökkenést jelent.)

A tervezet szerint a tagállam 2013. augusztus elseje előtt dönthet úgy, hogy a 2014-2019 –es időszakra megállapított nemzeti támogatási plafon adott évi összegének 10%-át átcsoportosítja vidékfejlesztési célokra. (Vagyis ennyivel csökkenti a közvetlen támogatások céljára rendelkezésre álló források nagyságát.)

A 2014-től bevezetendő támogatási rendszerben – a jogszabálytervezet jelenlegi értelmezése alapján - alapszabályként azon gazdálkodók jutnak támogatási jogosultsághoz, akik 2011-ben SAPS támogatást igényeltek (az SPS-t alkalmazó országokban támogatási jogosultságot hívtak le).

Abban az esetben, ha 2014. május 15. előtt a gazdaság teljes egészében vagy részben eladásra vagy bérbeadásra kerül, a támogatási jogosultság megszerzéséhez való jog is átruházásra kerülhet.

Az egyes termelők támogatási jogosultságainak a száma – a tervezet egyfajta értelmezése szerint – meg fog egyezni a 2014-ben támogatásra bejelentett, jogosult hektárok számával. (A jogszabály tervezet szövege nem egyértelmű, van olyan értelmezés is, amely szerint a 2011. évi, támogatásra bejelentett, jogosult hektárok száma határozza meg a támogatási jogosultságok számát.) Az azonban egyértelmű, hogy 2014. május 15-ét követően a támogatási jogosultság vagyoni értékű joggá válik, azaz akár területtel, akár a nélkül is forgalomképes lesz. A támogatást a támogatási jogosultságok aktiválásával lehet lehívni.

Támogatásra jogosult lesz minden terület, amelyen elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve amely 2008-ben támogatásra jogosult volt, de azon környezetvédelmi okokból kifolyólag mezőgazdasági tevékenységet már nem folytatnak, ezért a jogosultság a jelenleg hatályos jogszabályok szerint megszűnt. Ez további területek bevonására ad lehetőséget.

A Bizottság jelenlegi elképzelése szerint 2019. január 1-ig régiós szinten (min. 3 millió hektáronként a tagállam különböző régiókat alakíthat ki, ahol a támogatási mértékek is eltérhetnek) egységes összegű (vagyis átalány) hektáronkénti támogatást kell bevezetni. Magyarországot ez nem érinti, mivel 1 régiónak minősül.

2028. december 31-ig EU-s szintű átalánytámogatás bevezetését tűzte ki a Bizottság.

  Piaci intézkedések

Az intervenció, a magántárolás, az export visszatérítés intézménye megmarad, ugyanakkor finanszírozásuk kikerül az I. pillér alól és a jövőben a 3,9 (3,5) milliárd euró forrásösszegű válság (sürgősségi tartalék) alapból történik. A gabona intervenció esetén megmarad a mennyiségi limit (pl. búza esetén 3 millió tonna) valamint a tendereztetési eljárás is. Az intervenció  a továbbiakban is alkalmazható lesz a vajra és soványtejporra is.

A magántárolási támogatás többek között megmarad a vajra, sovány tejporra, sertés kecske, juh, valamint a friss és fagyasztott marhahúsra is.

A cukorkvóták a jelenlegi szabályok szerint 2015. szeptember 30-ával eltörlésre kerülnek. (Korábbi döntés értelmében a tejkvóta is megszűnik a 2014/15-ös kvótaévvel.)

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztésre fordítható források nagysága EU-s szinten nominálértékben nem csökken, az egyes tagállamoknak jutó keretösszeg jelenleg még nem ismert.

A vidékfejlesztési forrásokat részben objektív kritériumok alapján (a pontos feltételek még nem kerültek publikálásra), részben történelmi alapon kerülnek elosztásra. (Valószínűsíthető, hogy egy – egy tagállam uniós vidékfejlesztési támogatása a 2014-2020-as időszakban nem lesz kisebb, illetve nagyobb a jelenlegi összeg 90, illetve 110 százalékánál.)

2013 után az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a strukturális alapokat összefogó Közös Stratégiai Keretrendszer részét fogja képezni, melynek elsődleges célja az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósítása lesz. A Közös Stratégiai Keretrendszer lefedi az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Halászati Alapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot. A Közös Stratégiai Keretrendszernek kötelező módon vidékfejlesztési fejezetének is kell lennie.

A jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy megfelelő lehatárolás mellett a vidék felzárkóztatását az egyéb uniós alapok is segítsék, azaz a Kohéziós és Strukturális Alapokból is lehet támogatást biztosítani vidékfejlesztési célokra, ami a jelenleginél összehangoltabb támogatás felhasználást tesz lehetővé.

A Bizottság és a tagállam között létrejött Partnerségi Szerződés fekteti majd le az adott tagállam integrált területfejlesztési stratégiáját, melyben meghatározzák, milyen EU-s prioritások mentén kerülnek felhasználásra a források. Ezekhez igazodva a nemzeti döntések tág keretek között mozoghatnak.

A vidékfejlesztéshez kapcsolódóan megszűnnek a jelenlegi tengelyek és az EU 2020 célkitűzéseihez igazodó hat prioritás kerül felállításra.

Ezek:

-     Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken.

-     Versenyképesség és a gazdaságok életképességéneknövelése. 

-     Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése.

-     A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése.

-     Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és alacsony széndioxid kibocsátású, a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazat támogatása.

-     Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken.

A vidékfejlesztési programokat a Bizottság hagyja jóvá. A program tartalmazhat tematikus alprogramokat is, amely leginkább az alábbi területekhez kell, hogy kapcsolódjanak:

-         fiatal gazdálkodók,

-         kistermelők,

-         hegyvidéki területek,

-         rövidebb ellátási lánc.

Azon tagállamokban, ahol a közvetlen támogatások szintje nem éri el az EU átlag
90 %-át, a vidékfejlesztési források 5 %-a átcsoportosítható az I-es pillérbe. (Magyarország nem élhet ezzel a lehetőséggel.)

A források 5 %-a elkülönítésre kerül a LEADER céljaira.

Felállításra kerül egy úgynevezett „teljesítmény tartalék”, (a teljes keret 5%-a) ami csak akkor használható fel, ha a félidei felülvizsgálat alapján teljesítettük a vállalásainkat.

A jelenleg alkalmazott KAT lehatárolási feltételek megváltoznak, 8 biofizikai indikátor kerül meghatározásra (pl. napi átlag hőmérséklet alakulása, talajszerkezet, termőréteg vastagsága, szárazság, lejtésszög stb.) ezek alapján kerülnek besorolásra a területek. Azon területek után, amelyek a 2007-2013-as időszakban támogatott területek voltak, de az új feltételek alapján nem azok, 2014-ben a 2013-ban kapott támogatásuk 80 %-a kerül folyósításra, ez 2017-re 20 %-ra csökken, utána megszűnik.

A vidékfejlesztési intézkedések része lesz a kockázatkezelés, amelynek három fő intézkedése lesz:

-     közvetlenül a gazdálkodóknak fizetett biztosítási díjtámogatás (a növénytermesztés és állattartás káreseményeire),

-     kölcsönös biztosítási alapok létrehozása az állat vagy növénybetegségek, illetve környezeti „balesetek” nyomán keletkező veszteségek finanszírozására,

-    jövedelemstabilizálási támogatás.

Ez utóbbi 30 %-ot meghaladó (megelőző 3 év átlagához, vagy megelőző öt év – figyelmen kívül hagyva a legkedvezőbb és legrosszabb évet – átlagához képest) jövedelem kiesés esetén lépne életbe. A jövedelmet a piacról szerzett bevétel és a támogatások együttes összegének az input költségekkel csökkentett értéke jelenti. Maximum a jövedelem-kiesés 70 %-a kerülhet kompenzálásra.

A fentiekben a Közös Agrárpolitika átalakítására vonatkozó főbb Bizottsági elképzelések kerültek bemutatásra. Ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy ezek a javaslatok csak tervezetek, a KAP reform végleges elemei előreláthatólag csak 2013. második fél évében – az elkövetkezendő másfél, két év egyeztetései után - kerülnek jóváhagyásra.

A meghatározó tagállamok valamint a Copa – Cogeca első reakcióikban leginkább a „zöldítés” tervezett formáját (és nem magát a zöldítést) támadták, míg egyes tagállamok (leginkább a Balti államok) a közvetlen támogatások elosztásának a módját vitatták.

A tervezetek magyar nyelvű fordítása az előterjesztés készítésekor még nem volt elérhető, így az előterjesztésben használt elnevezések, fogalmak hivatalos magyar fordítása eltérhet az itt használt megnevezésektől.

 Budapest, 2011. október

Készítette:     Oláh Endre                                                 

Tóth István

     titkár