Az Európai Bizottságnak a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakára vonatkozó javaslatairól
Az Európai Bizottság 2011. október 12-én közétette a Közös Agrárpolitika 2013 utáni feltételeit meghatározó hivatalos rendelettervezeteit. A rendelettervezetek a Bizottság 2010 novemberében kiadott közleményében megfogalmazott általános elveket részleteiben is feltárják, meghatározzák a főbb döntési pontokhoz kapcsolódó Bizottsági elképzeléseket.
A felvázolt javaslatok kijelölik a KAP átalakításának az irányát, ugyanakkor a következő két év során még jelentős változások következhetnek be. Ez egyrészt abból fakad, hogy a KAP átalakítására csak a Tanács és az Európai Parlament együttes jóváhagyásával kerülhet sor - vagyis a Bizottságnak figyelembe kell vennie a tagállamok és az EP véleményét is -, másrészt pedig abból, hogy az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetése, és ezen belül a KAP-ra szánt források nagysága még jelentősen módosulhat a 2011 júniusában közzétett javaslathoz képest.
Költségvetés
A Közös Agrárpolitika valódi erejét és lehetőségeit leginkább az EU következő időszakra szóló költségvetése fogja meghatározni. A Bizottság
2011. június 29-én tette közzé az Európai Unió 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetés (többéves pénzügyi keret) tervezetét.
Az EU költségvetés tervezet 2014-2020
(reálértéken)
|
Milliárd €, 2013 után 2011-es reálértéken |
Változás |
|
|
2007-2013 |
2014-2020 |
%-ban |
1. Intelligens és inkluzív növekedés |
443,1 |
490,9 |
11% |
- ebből versenyképesség |
75,4 |
114,9 |
52% |
gazdasági, társadalmi, területi kohézió |
367,7 |
376 |
2% |
2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások |
432,2 |
382,9 |
-11% |
- ebből közvetlen kifizetések, piachoz kapcsolódó kiadások |
322 |
281,8 |
-12% |
3. Biztonság és uniós polgárság |
11,5 |
18,5 |
61% |
4. Globális Európa |
58,9 |
70 |
19% |
5. Igazgatás |
56,9 |
62,6 |
10% |
Összes előirányzat |
1002,5 |
1025 |
|
Forrás: Copa-Cogeca
A KAP forrásait a „Fenntartható növekedés: természeti erőforrások” fejezet tartalmazza. A Közös Agrárpolitika céljaira rendelkezésre álló források nominálértéken lényegében nem változnak, reálértéken – mint ahogy azt a táblázat is mutatja – jelentős csökkenés következik be. A KAP forrásait illetően - némileg zavaró módon - több, egymástól eltérő szám is megjelent, aminek az az oka, hogy folyó áron és 2011. évi reálértéken is kerültek publikálásra adatok. A továbbiakban a nominálérték mellett zárójelben feltüntetésre kerülnek a reálértékben kifejezett összegek is.
A KAP céljaira az elsődleges elképzelések szerint 435,6 (386,9) milliárd euró áll rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, ebből 317,2 (281,8) milliárd euró kerül elkülönítésre a közvetlen támogatásokra (I. pillér), míg a vidékfejlesztési célokra (II. pillér) 101,2 (89,9) milliárd euró jut.
A két pillér forrásai mellett további 17,1 (15,2) milliárd euró fordítható agrárcélokra az alábbi területeken:
- 5,1 (4,5) milliárd euró kutatásra és innovációra az élelmiszerbiztonsággal és fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban,
- 2,5 (2,2) milliárd euró élelmiszerbiztonság erősítésére,
- 2,8 (2,5) milliárd euró élelmiszersegélyre a leginkább rászorulóknak,
- 3,9 (3,5) milliárd euró új válságalap létrehozására a mezőgazdaság részére,
- 2,8 (2,5) milliárd euró (maximum) az Európai Globalizációs Alapból a nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére.
A KAP forrásainak 72,8%-a közvetlen támogatásokra, 23,2%-a vidékfejlesztési célokra, 4%-a pedig egyéb célokra kerülhet felhasználásra 2014 és 2020 között. A közvetlen támogatások aránya 2 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2007-2013-as időszakban, aminek leginkább az az oka, hogy a piaci intézkedések kikerültek az I. pillérből.
A vidékfejlesztési források 2014-2020 időszakra tervezett aránya egy százalékponttal elmarad a II. pillér 2013. évi arányától.
Az EU költségvetésének alig harmada (36,2 %-a) használható majd a KAP céljaira a 2014-2020-as periódusban, ami jelentős csökkenés a 2007-2013-as időszakra megállapított 39,4 százalékhoz képest.
Összességében a KAP kifizetései a jelenlegi tervek szerint nominál értéken nem csökkennének, ugyanakkor reálértékben 10 %-ot meghaladó mértékű visszaesés következne be.
Az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó költségvetés tervezete a jövőben még jelentősen módosulhat (számos bizonytalansági tényező van, pl. euró válság), így a KAP forrásai is változhatnak. Egy, a KAP-ot érintő esetleges forráselvonás vagy átcsoportosítás döntő módon írhatja felül a lentiekben bemutatásra kerülő reform elképzeléseket.
Ezeket a javaslatokat a Bizottság az alábbi 4 dokumentumban tette közzé:
- Javaslat a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapítására,
- Javaslat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokra,
- Javaslat a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozására,
- Javaslat a közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és nyomon követésére.
Közvetlen támogatások
A Közös Agrárpolitika jelenlegi 2 p
illéres szerkezete megmarad, vagyis továbbra is közvetlen támogatásokra (I. pillér) és vidékfejlesztési támogatásokra (II. pillér) oszlik majd a KAP.
A Bizottság az egy hektárra jutó közvetlen támogatások tagállami értékeinek meghatározásában új elosztási elveket kíván érvényesíteni.
Az elképzelések szerint három kategória kerül felállításra, a tagállamok az alapján kerülnének besorolásra, hogy az egy hektárra jutó közvetlen támogatásuk hogyan viszonyul az EU-27-ek átlagos támogatási szintjéhez. (Ennek mértéke kb. 270 euró/hektár.)
- Azon tagállamok, ahol az egy hektárra jutó közvetlen támogatás nem éri el az EU-27-ek átlagának 90 %-át.
Ezen tagállamokban a közvetlen támogatás a saját támogatási szintjük és az átlagos EU-s támogatottsági szint 90 %-a közti különbség egyharmadával fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy például abban a tagállamban, ahol 150 euró/ha a támogatottsági szint, 182 euró/ha-ra nő a támogatás mértéke. (Az EU átlag 90 %-a 245 euró/ha, a különbség az EU-s 90%-os szint és a tagállam jelenlegi támogatottsági szintje között 95 euró, ennek az egyharmada 32 euró, így 150+32 euró = 182 euró lesz a támogatás.)
- Azon tagállamok, ahol a támogatás meghaladja az EU átlag 90 %-át, de nem éri el a 100 %-ot.
Ezen országokban nem, vagy minimális mértékben csökken az átlagos közvetlen támogatás nominális értéke. Magyarország ebbe a kategóriába tartozik, a tervezet szerint a hazai támogatás nominális összege 2%-kal fog csökkenni.
- Azon tagállamok, ahol az egy hektárra jutó támogatás meghaladja az EU-27-ek átlagát.
Ezen tagországok finanszíroznák az EU átlag 90 %-a alatti támogatásban részesülő tagállamok támogatásának az emelését, annak arányában, hogy mennyivel kapnak több támogatást az átlagnál.
Ez a fajta újraelosztás az alábbi változást jelentené az egyes tagállamok támogatottsági szintjében.
Egy hektárra jutó közvetlen támogatás
alakulása (tervezet)
Forrás: Európai Bizottság
Ez az elképzelés sokkal kedvezőbb Magyarország számára, mint a tavaly novemberben felvetett és a MOSZ által elutasított vásárlóerő paritáson alapuló differenciálás. (Ha ez került volna bevezetésre, a közvetlen támogatásaink akár 30-40 %-át is elveszíthettük volna.) Ezzel a változattal Magyarország pozíciói érdemben nem romlanak, legnagyobb támogatásnövekedés (10-50 euró/ha) – igen alacsony bázisnál – a Balti államokban, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Szlovákiában és Portugáliában következne be.
A legnagyobb vesztesek – relatív értelemben – hiszen a támogatottsági szintjük még a csökkentés után is jelentősen meghaladja a „nyertesek” támogatottsági szintjét – Belgium, Hollandia, Olaszország, Görögország, Dánia, Németország. A legtöbb plusz forráshoz Románia, Lengyelország és Nagy Britannia jutna, míg a legtöbb támogatást Olaszország, Franciaország és Németország vesztené el.
Nem csak a tagállamok közötti forráselosztás változik, hanem új szabályok kerülnek bevezetésre a közvetlen támogatások tagállamon belüli felhasználását illetően is.
A rendelkezésre álló támogatási keret felhasználását illetően vannak úgynevezett kötelező elemek (minden tagállamban alkalmazni kell őket) és vannak úgynevezett önkéntesen, a tagállam döntésétől függően alkalmazható elemek.
Kötelező elem a fiatal gazdálkodók többlettámogatása (a közvetlen támogatások keretösszegének maximum 2%-a), a nemzeti tartalék alkalmazása (max. 3 %), a zöld komponens (30%), illetve az alaptámogatás (min. 40%).
Önkéntes alapon a közvetlen támogatási keret maximum 5 % -a elkülöníthető a természeti hátrányokkal küzdő területek számára, míg maximum 5, (egyes esetekben akár 10 %- a) pedig termeléshez kötött támogatások finanszírozására fordítható.
A kistermelők részére új támogatási konstrukció kerül bevezetésre, erre a célra a közvetlen támogatási keret maximum 10 %-a különíthető el.
Közvetlen támogatások megoszlása
Alap támogatási rendszer |
|
Kötelező elemek |
|
Alaptámogatás |
min. 40% |
Zöld komponens |
30% |
Nemzeti tartalék |
max. 3% |
Fiatal gazdálkodók támogatása |
max. 2% |
Önkéntes elemek |
|
Természeti hátrányokkal küzdő terület |
max. 5% |
Termeléshez kötött támogatás |
max. 5(10)% |
Kistermelői támogatási rendszer |
max. 10% |
Alaptámogatás
A támogatási keret legalább 40% -át az úgynevezett „alaptámogatás” finanszírozására kell elkülöníteni. Ennek mértéke tagállamonként változhat, attól függően, hogy egy adott tagállam milyen opcionális elemeket vezet be, illetve a kötelezően alkalmazandó elemeket milyen mértékben használja ki. Magyarország esetén az alaptámogatás részaránya - az egyes kötelező és opcionális elemek valószínűsíthető kihasználást figyelembe véve – elérheti a közvetlen támogatási keret 50-52%-át is, így a MOSZ számításai szerint Magyarországon az alaptámogatás összege 130-140 €/ha körül alakulhat. Az alaptámogatás igénybe vételének feltétele, hogy a gazdálkodó megfeleljen a kölcsönös megfeleltetés, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak. (A kölcsönös megfeleltetés előírásai számszerűen csökkennek, ugyanakkor a víz-keretirányelv és a növényvédőszerek fenntartható használatának irányelve is bekerül a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe.) A jogszabálytervezet nem fogalmaz egyértelműen, de egyes értelmezések szerint csak az juthat majd hozzá az alaptámogatás teljes összegéhez, aki a kölcsönös megfeleltetés előírásain túl, megfelel a „zöldítés” (későbbiekben részletezendő) előírásainak is.
Zöld komponens
A zöld komponens igénybe vételére akkor jogosult a termelő, ha a klímaváltozás és a környezet szempontjából hasznos gyakorlatot folytat, vagyis teljesíti az alábbi előírásokat:
- növénytermesztés diverzifikálása. 3 hektár feletti szántóterület esetén legalább 3 növényt termel (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel borított kultúrákat), a fő növény területe nem haladja meg a szántóterület 70 %-át, és egyik növény vetésterülete sem kisebb, mint a szántóterület
5 %-a.
- állandó legelőterületek fenntartása. Az állandó legelők területe a 2014. évi bázishoz képest nem csökkenhet 5 %-nál nagyobb mértékben.
- ökológiai jelentőségű terület. A gazdaság szintjén a támogatásra jogosult terület (kivéve az állandó gyepterületet) 7% -át ökológiai célokra kell hasznosítani, ami megvalósítható például ugaroltatással, erdősítéssel, gyepsávok, teraszok kialakításával, stb.
A zöld komponens értéke a jelenlegi 30%-os kötelező arányt figyelembe véve az előzetes kalkulációk alapján körülbelül 80€/ha nagyságrendű lehet. A pontos értéke attól függ majd, hogy mekkora összeg kerül elkülönítésre a kistermelői támogatási rendszerre. A bio (ökológiai) gazdálkodást folytatók automatikusan jogosultak a zöld komponensre.
Termeléshez kötött támogatás
Jelenleg a 73/2009. EK rendelet 68. cikke alapján van lehetőség termeléshez kötött EU-s közvetlen támogatás folyósítására (a támogatási keret 3,5 %-os mértékéig.) A jogszabálytervezet alapján a Bizottság jóváhagyásával a közvetlen támogatások 5, de akár 10%-a is felhasználható ilyen módon a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fontos, de nehézségekkel küzdő speciális ágazatok támogatására. Magyarország esetén - megfelelő tárgyalási stratégia alkalmazása estén - valószínűleg a közvetlen támogatási keret 10%-a is elkülöníthető lesz. A tervezet lehetővé teszi például a gabonafélék, olajos növények, fehérje növények, hüvelyesek, rizs, tej és tejtermékek, vetőmagok, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, zöldség-gyümölcsök támogatását, ugyanakkor nem teszi lehetővé a dohány termeléshez kötött támogatását és a tervezet továbbra sem kezeli a sertés és baromfi ágazatot. A termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják.
Természeti hátrányokkal küzdő területek támogatása
Opcionális, maximum a támogatási keret 5 %-a használható fel erre a célra. Ez a támogatás nem a II. pillérből érkező hasonló (KAT) támogatást helyettesíti, hanem kiegészíti azt.
Fiatal gazdálkodók támogatása
A közvetlen támogatás legfeljebb 2 %-át lehet a fiatal gazdálkodók támogatására fordítani. Azok a gazdálkodók vehetik igénybe maximum 5 évre, akik 40 évnél fiatalabbak. A támogatás mértéke az alaptámogatáson felül, legfeljebb az adott tagállamban a támogatási jogosultságok egy hektárra vetített átlagának 25%-a lehet. Legfeljebb 25 hektár támogatásra jogosult terület után vehető igénybe.
Nemzeti tartalék
A közvetlen támogatási keret maximum 3% -át kötelezően el kell különíteni nemzeti tartalék céljára. Innen kaphatnak támogatási jogosultságot az új belépők, valamint ide kerülnek elvonásra a nem aktivált támogatási jogosultságok.
Kistermelők támogatása
Az összes közvetlen támogatás maximum 10 %-át lehet elkülöníteni a „Kistermelői támogatási rendszer” céljaira, ami teljesen elkülönülne az „Alaptámogatási rendszertől”. Azon gazdálkodók, akik saját döntésük alapján a kisgazdálkodók számára létrehozott támogatásban részesülnek, másfajta közvetlen támogatást nem vehetnek igénybe. A támogatás összege minimum 500, maximum 1000 euró kedvezményezettenként. Kevesebb adminisztrációval jár, a támogatás igénybevételéhez a termelő mentesül a kölcsönös megfeleltetés előírásainak betartása alól (ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt nemzeti hatáskörben büntetés róható ki, de az uniós támogatás e miatt nem csökkenthető.)
2014. október15-ig választható ez a támogatási forma, később már csak kilépni lehet belőle, csatlakozni hozzá nem.
Közvetlen támogatások csökkentése, felső határ bevezetése
A jogszabálytervezet progresszív módon csökkentené, valamint maximalizálná az egy termelő által igénybe vehető közvetlen támogatások összegét.
EU-ból származó közvetlen támogatásnak minősül a 2014-től bevezetendő alaptámogatás, valamint a közvetlen támogatási keret terhére fizetett különleges támogatások (pl. tejtámogatás, szerkezetátalakítási támogatások stb.). 2014-től a piaci támogatások (ilyen például a magántárolás és exporttámogatás) kikerülnek az I. pillérből (részletesen később), így azokat itt nem kell figyelembe venni. Elméletileg a top up támogatások is közvetlen támogatásnak minősülnek, de 2013 után top up már nem adható, így ezt sem kell figyelembe venni.
Az EU-ból származó egyéb támogatások (pl. tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás, cukorrépa termesztők diverzifikációs támogatása), az EMVA támogatások (pl. AKG, különböző fejlesztési támogatások), a nemzeti forrásból finanszírozott támogatások (pl. sertés és baromfi állatjóléti támogatások, állati hulla megsemmisítésének támogatása, állategészségügyi támogatások) nem tartoznak a közvetlen támogatások közé.
A tervezet a közvetlen támogatások vonatkozásában az alábbi, sávosan értendő elvonási mértékeket tartalmazza:
- a 150.000 euró alatti közvetlen támogatási összeget nem érinti a csökkentés.
- a 150.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 200.000 euróig 20%-kal csökken.
- a 200.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 250.000 euróig 40%-kal csökken.
- a 250.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 300.000 euróig 70%-kal csökken.
- a 300.000 euró feletti közvetlen támogatási összeg 100%-kal csökken, vagyis teljes egészében elvonásra kerül.
A támogatás csökkentés alapjául szolgáló összeget úgy kell megállapítani, hogy a közvetlen támogatások összegéből le kell vonni az előző évben fizetett bérköltséget, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és járulékokat is. A közvetlen támogatás összegébe nem számít bele a „zöld komponens” sem.
A tagállam felelőssége, hogy megvonja a közvetlen támogatást azoktól, aki 2011. október 12-e után „ mesterséges” lépésekkel kívánják elkerülni az intézkedés számukra negatív hatásait.
Az átcsoportosításra kerülő források a második pillérbe kerülnek, ahol az innovációhoz kapcsolódó intézkedésekre lehet majd felhasználni az I. pillérből elvont összegeket.
A MOSZ felmérése és szakértői számításai alapján tagjaink döntő többségét - a legális foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek figyelembe vételének lehetősége miatt -, az intézkedés érdemben nem érinti. Jelentős támogatásvesztés leginkább a magas szinten gépesített, kevés növényféleséget termelő, vagy a gépi munkákat szolgáltatásként igénybe vevő, kizárólag növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknál fordulhat elő. Az előzetes kalkulációk alapján az 1400 hektár feletti területen, kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok esetén mindenképp célszerű pontosan megvizsgálni a támogatáscsökkentés gazdaságra gyakorolt hatásait és 2013-ig - amennyiben indokolt – a szükséges foglalkoztatási lépéseket megtenni.
A közvetlen támogatások igénybe vételére a jövőben csak az aktív gazdálkodók lesznek jogosultak.
Aktív gazdálkodó az a természetes vagy jogi személy (illetve csoportjaik) aki, illetve amely összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább
5 %-ával megegyező összegű közvetlen támogatásban részesül az előző pénzügyi évben, vagy mezőgazdasági területein a tagállamban előírt alaptevékenységet végzi. (Ez a meghatározás a repülőterek, golfpályák stb. kizárását célozza.)
Az 5000 eurónál kevesebb közvetlen támogatásban részesülők esetén az 5%-os szabályt nem kell alkalmazni.
Magyarország esetén a tagállami támogatási plafon nominális értékben minimálisan csökken, a 2013. évi 1.318 millió euróról 2020-ra 1.294 millió euróra változik. (Reálértéken ez 10%-ot meghaladó mértékű csökkenést jelent.)
A tervezet szerint a tagállam 2013. augusztus elseje előtt dönthet úgy, hogy a 2014-2019 –es időszakra megállapított nemzeti támogatási plafon adott évi összegének 10%-át átcsoportosítja vidékfejlesztési célokra. (Vagyis ennyivel csökkenti a közvetlen támogatások céljára rendelkezésre álló források nagyságát.)
A 2014-től bevezetendő támogatási rendszerben – a jogszabálytervezet jelenlegi értelmezése alapján - alapszabályként azon gazdálkodók jutnak támogatási jogosultsághoz, akik 2011-ben SAPS támogatást igényeltek (az SPS-t alkalmazó országokban támogatási jogosultságot hívtak le).
Abban az esetben, ha 2014. május 15. előtt a gazdaság teljes egészében vagy részben eladásra vagy bérbeadásra kerül, a támogatási jogosultság megszerzéséhez való jog is átruházásra kerülhet.
Az egyes termelők támogatási jogosultságainak a száma – a tervezet egyfajta értelmezése szerint – meg fog egyezni a 2014-ben támogatásra bejelentett, jogosult hektárok számával. (A jogszabály tervezet szövege nem egyértelmű, van olyan értelmezés is, amely szerint a 2011. évi, támogatásra bejelentett, jogosult hektárok száma határozza meg a támogatási jogosultságok számát.) Az azonban egyértelmű, hogy 2014. május 15-ét követően a támogatási jogosultság vagyoni értékű joggá válik, azaz akár területtel, akár a nélkül is forgalomképes lesz. A támogatást a támogatási jogosultságok aktiválásával lehet lehívni.
Támogatásra jogosult lesz minden terület, amelyen elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve amely 2008-ben támogatásra jogosult volt, de azon környezetvédelmi okokból kifolyólag mezőgazdasági tevékenységet már nem folytatnak, ezért a jogosultság a jelenleg hatályos jogszabályok szerint megszűnt. Ez további területek bevonására ad lehetőséget.
A Bizottság jelenlegi elképzelése szerint 2019. január 1-ig régiós szinten (min. 3 millió hektáronként a tagállam különböző régiókat alakíthat ki, ahol a támogatási mértékek is eltérhetnek) egységes összegű (vagyis átalány) hektáronkénti támogatást kell bevezetni. Magyarországot ez nem érinti, mivel 1 régiónak minősül.
2028. december 31-ig EU-s szintű átalánytámogatás bevezetését tűzte ki a Bizottság.
Piaci intézkedések
Az intervenció, a magántárolás, az export visszatérítés intézménye megmarad, ugyanakkor finanszírozásuk kikerül az I. pillér alól és a jövőben a 3,9 (3,5) milliárd euró forrásösszegű válság (sürgősségi tartalék) alapból történik. A gabona intervenció esetén megmarad a mennyiségi limit (pl. búza esetén 3 millió tonna) valamint a tendereztetési eljárás is. Az intervenció a továbbiakban is alkalmazható lesz a vajra és soványtejporra is.
A magántárolási támogatás többek között megmarad a vajra, sovány tejporra, sertés kecske, juh, valamint a friss és fagyasztott marhahúsra is.
A cukorkvóták a jelenlegi szabályok szerint 2015. szeptember 30-ával eltörlésre kerülnek. (Korábbi döntés értelmében a tejkvóta is megszűnik a 2014/15-ös kvótaévvel.)
Vidékfejlesztés
A vidékfejlesztésre fordítható források nagysága EU-s szinten nominálértékben nem csökken, az egyes tagállamoknak jutó keretösszeg jelenleg még nem ismert.
A vidékfejlesztési forrásokat részben objektív kritériumok alapján (a pontos feltételek még nem kerültek publikálásra), részben történelmi alapon kerülnek elosztásra. (Valószínűsíthető, hogy egy – egy tagállam uniós vidékfejlesztési támogatása a 2014-2020-as időszakban nem lesz kisebb, illetve nagyobb a jelenlegi összeg 90, illetve 110 százalékánál.)
2013 után az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a strukturális alapokat összefogó Közös Stratégiai Keretrendszer részét fogja képezni, melynek elsődleges célja az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósítása lesz. A Közös Stratégiai Keretrendszer lefedi az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot, az Európai Halászati Alapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot. A Közös Stratégiai Keretrendszernek kötelező módon vidékfejlesztési fejezetének is kell lennie.
A jogszabálytervezet lehetővé teszi, hogy megfelelő lehatárolás mellett a vidék felzárkóztatását az egyéb uniós alapok is segítsék, azaz a Kohéziós és Strukturális Alapokból is lehet támogatást biztosítani vidékfejlesztési célokra, ami a jelenleginél összehangoltabb támogatás felhasználást tesz lehetővé.
A Bizottság és a tagállam között létrejött Partnerségi Szerződés fekteti majd le az adott tagállam integrált területfejlesztési stratégiáját, melyben meghatározzák, milyen EU-s prioritások mentén kerülnek felhasználásra a források. Ezekhez igazodva a nemzeti döntések tág keretek között mozoghatnak.
A vidékfejlesztéshez kapcsolódóan megszűnnek a jelenlegi tengelyek és az EU 2020 célkitűzéseihez igazodó hat prioritás kerül felállításra.
Ezek:
- Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken.
- Versenyképesség és a gazdaságok életképességéneknövelése.
- Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése.
- A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése.
- Erőforrás-hatékonyság előmozdítása és alacsony széndioxid kibocsátású, a környezeti kihívásokra rugalmasan reagáló mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti ágazat támogatása.
- Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken.
A vidékfejlesztési programokat a Bizottság hagyja jóvá. A program tartalmazhat tematikus alprogramokat is, amely leginkább az alábbi területekhez kell, hogy kapcsolódjanak:
- fiatal gazdálkodók,
- kistermelők,
- hegyvidéki területek,
- rövidebb ellátási lánc.
Azon tagállamokban, ahol a közvetlen támogatások szintje nem éri el az EU átlag
90 %-át, a vidékfejlesztési források 5 %-a átcsoportosítható az I-es pillérbe. (Magyarország nem élhet ezzel a lehetőséggel.)
A források 5 %-a elkülönítésre kerül a LEADER céljaira.
Felállításra kerül egy úgynevezett „teljesítmény tartalék”, (a teljes keret 5%-a) ami csak akkor használható fel, ha a félidei felülvizsgálat alapján teljesítettük a vállalásainkat.
A jelenleg alkalmazott KAT lehatárolási feltételek megváltoznak, 8 biofizikai indikátor kerül meghatározásra (pl. napi átlag hőmérséklet alakulása, talajszerkezet, termőréteg vastagsága, szárazság, lejtésszög stb.) ezek alapján kerülnek besorolásra a területek. Azon területek után, amelyek a 2007-2013-as időszakban támogatott területek voltak, de az új feltételek alapján nem azok, 2014-ben a 2013-ban kapott támogatásuk 80 %-a kerül folyósításra, ez 2017-re 20 %-ra csökken, utána megszűnik.
A vidékfejlesztési intézkedések része lesz a kockázatkezelés, amelynek három fő intézkedése lesz:
- közvetlenül a gazdálkodóknak fizetett biztosítási díjtámogatás (a növénytermesztés és állattartás káreseményeire),
- kölcsönös biztosítási alapok létrehozása az állat vagy növénybetegségek, illetve környezeti „balesetek” nyomán keletkező veszteségek finanszírozására,
- jövedelemstabilizálási támogatás.
Ez utóbbi 30 %-ot meghaladó (megelőző 3 év átlagához, vagy megelőző öt év – figyelmen kívül hagyva a legkedvezőbb és legrosszabb évet – átlagához képest) jövedelem kiesés esetén lépne életbe. A jövedelmet a piacról szerzett bevétel és a támogatások együttes összegének az input költségekkel csökkentett értéke jelenti. Maximum a jövedelem-kiesés 70 %-a kerülhet kompenzálásra.
A fentiekben a Közös Agrárpolitika átalakítására vonatkozó főbb Bizottsági elképzelések kerültek bemutatásra. Ismételten ki kell hangsúlyozni, hogy ezek a javaslatok csak tervezetek, a KAP reform végleges elemei előreláthatólag csak 2013. második fél évében – az elkövetkezendő másfél, két év egyeztetései után - kerülnek jóváhagyásra.
A meghatározó tagállamok valamint a Copa – Cogeca első reakcióikban leginkább a „zöldítés” tervezett formáját (és nem magát a zöldítést) támadták, míg egyes tagállamok (leginkább a Balti államok) a közvetlen támogatások elosztásának a módját vitatták.
A tervezetek magyar nyelvű fordítása az előterjesztés készítésekor még nem volt elérhető, így az előterjesztésben használt elnevezések, fogalmak hivatalos magyar fordítása eltérhet az itt használt megnevezésektől.
Budapest, 2011. október
Készítette: Oláh Endre
Tóth István
titkár