Csökken a Közös Agrárpolitikára fordítható EU-s források nagysága

 
Az Európai Bizottság 2011. június 29-én közzétette a 2014-2020-s időszakra vonatkozó EU költségvetés (többéves pénzügyi keret) tervezetét. A következő 7 évre (a 2007-2013-as időszakra  jutó 1.002,5 milliárd euróval szemben) 1.025 milliárd euró kötelezettségvállalással számol a Bizottság.

A Közös Agrárpolitika kifizetéseit a „fenntartható növekedés: természeti erőforrások” sor tartalmazza, melyből a tervek szerint 281,8 milliárd euró kerül elkülönítésre közvetlen támogatásokra és piaci intézkedésekre, míg vidékfejlesztésre 89,9 millió euró jut. Ez az összeg a tervek szerint egyéb forrásokból (a kutatásra és innovációra, élelmiszerbiztonságra, élelmiszersegélyre, válsághelyzetekre fordítható forrásokkal, valamint a globalizációs alap pénzeivel) még kiegészül 15,2 milliárd euróval.

A KAP teljes költségvetése a jelen tervezet alapján 386,9 milliárd eurót tenne ki, vagyis nominál értéken is csökkenne, így a KAP jelenlegi közel 40 %-os részesedése az EU költségvetéséből a következő 7 éves időszakban 36 %-ra csökkenne. 

Forrás: Európai Bizottság

Az I. pilléres (közvetlen és piaci) támogatások csökkenésének jelentős része a piaci támogatások leépüléséből fakad, ugyanakkor az EU tervezett bővítése és az új tagállamok támogatottsági szintjének növekedése a rendelkezésre álló keretösszeg elosztásának átrendeződését is magával hozza.

Az elképzelések szerint a közvetlen támogatások 30 %-a „zöldítéshez” (környezeti szempontok figyelembe vételéhez, a kölcsönös megfeleltetés előírásain túlmutató gyakorlatok végrehajtásához) fog kapcsolódni, ami kihatással lehet a jelenleg futó agrár-környezetgazdálkodási programok jövőjére is. (Részletek még nem ismertek.)

A közvetlen támogatások „igazságosabb” elosztás érdekében új szempontrendszert vezetnének be. Ez alapján azokban a tagállamokban, ahol az egy hektárra jutó közvetlen támogatás nem éri el az EU-27-ek átlagának (vagyis 269,1 eurónak) a 90 %-át, az adott tagállam támogatottsági szintje és az EU-s átlag 90 %-os szintje közötti különbség egyharmadával emelkedik a tagállam támogatottsági szintje.

Azon  tagállamokban, ahol az egy hektárra jutó támogatás meghaladja az EU-27-ek átlagának 90 %-át, de nem éri el a 100-ot, a közvetlen támogatás nominális szintje nem változik. Magyarország ezen tagállamok közé tartozik.

Ahol az egy hektárra jutó támogatás meghaladja az EU-27-ek átlagát, a közvetlen támogatás csökkenni fog, és az innen elvont forrásokból emelik a 90 %-os támogatottsági szint alatti tagállamok szubvencióját.

Ez a fajta átcsoportosítás kedvezne a jelenleg alacsony támogatottságú országoknak (Balti államok, Lengyelország, Románia, Portugália stb.), míg a nyugat-európai tagállamok egy részénél (Belgium, Olaszország, Hollandia stb.) valamelyest csökkenne az egy hektárra jutó közvetlen támogatás összege. Magyarország nem veszítene és nem is nyerne az ilyen típusú átrendeződéssel.

Ismételten felmerült a közvetlen támogatások maximalizálásának a gondolata (capping), vagyis az egy kedvezményezettre jutó közvetlen támogatások bizonyos
– jelenleg nem ismert – értékhatár felett történő elvétele, más célokra történő átcsoportosítása. Ezt az elképzelést a tagállamok többsége a magyar elnökség alatt elutasította, de a Bizottság újra felvetette.

Az EU 2014-2020 költségvetés tervezetében a KAP-ra jutó források jelentősen csökkennek, ugyanakkor a közvetlen támogatások vonatkozásában Magyarország pozíciói nem romlanának, ami az előzetesen megismert elképzelésekhez képest mindenképp pozitív eredmény lenne. A részletek előreláthatólag október hónapban kerülnek közzétételre, a jelenlegi elképzelések valós tartalma csak akkor fog teljes mértékben kiderülni.

Budapest, 2011. július

Oláh Endre