Jelentés a COPA-COGECA 2019. november 25-26-i gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2019. november végi gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet,  az őszi vetések állását és az ágazatot érintő főbb eseményeket.

Jelentés

a Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények, azon belül gabonafélék, olajos és fehérje növények üléséről, valamint a COPA-COGECA gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

Brüsszel, 2019. november 25-26.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

 1. napirendi pont: a napirend elfogadása

A napirend elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, kilátások

Az Európai Bizottság aktuális előrejelzése alapján a 2019. évi uniós gabona vetésterületek mintegy 2,8 %-al emelkedhetnek az előző évhez képest (55,1 millió hektárról 56,6 millió hektárra nőve). A búza vetésterülete 3,8%-al, a kukoricáé 6,7%-al, a rozsé 14%-al emelkedhet, míg az árpa vetésterülete stagnál.

Gabonafélék vetésterülete (előrejelzés)

                                                                                       millió hektár

  Forrás: Európai Bizottság

Az idei gabona betakarítási eredmény a Bizottság várakozása alapján 8,8%-al haladja meg az előző évit, és eléri a 315 millió tonnát. Németország gabonatermése 17%-al, Franciaországé 13%-al, Nagy Britanniáé 22%-al, Lengyelországé 8%-al emelkedett az előző évhez képest.

A különböző szakmai szervezetek legutolsó előrejelzései az alábbi termésmennyiséget prognosztizálják:

Gabonafélék várható termésmennyisége

                                                                                                   millió tonna

Forrás: Európai Bizottság

A betakarított búza termésmennyisége a tavalyi 128 millió tonnáról 147 millió tonnára nőtt (+14%), az árpánál 11%-os, a rozsnál 34%-os termésbővülés következett be. Franciaországban csúcstermés született búzából,  90%-a étkezési minőségű. Az EU átlagában is magas -68%-os - az étkezési minőségű búza aránya. Világszinten az USDA előrejelzése alapján búzából rekordtermés várható, 766 millió tonnás termésvárakozást tettek közzé. Az orosz búzatermés 74 millió tonna (tavaly 72 millió tonna volt), az ukrán 29 millió tonna (tavaly 25 millió tonna volt) körül alakulhat. A zárókészlet magas szinten, 288 millió tonna lehet.

A kukorica 2019. uniós termésmennyisége a tavalyi 69 millió tonnáról 66 millió tonnára csökkenhet. Világszinten 1100 millió tonnás termés várható, a felhasználás mintegy 25 millió tonnával meghaladhatja a termésmennyiséget. Az Egyesült Államokban 20 millió tonnás visszaesés következett be, Ukrajnában, Argentínában, Brazíliában nincs érdemi eltérés a tavalyi terméseredményekhez képest.

Az olajos növényeket érintően az unió 2019. évi termésmennyisége mintegy 10%-al maradt el az elmúlt 5 év átlagától. Ez elsősorban a repcetermés visszaesésének a következménye.

Olajosnövények termésmennyisége

                                                                    millió tonna

  Forrás: Európai Bizottság

A repceimport a július-szeptemberi időszakban 131%-al nőtt, a behozatal döntő része Ukrajnából érkezett.

Az EU fehérjenövény termelésében érdemi változás nem következett be, tavalyhoz képest 11%-al emelkedett a fehérjenövény termelés, de még így sem érte el az elmúlt 5 év átlagát. A takarmányfehérje szükségletet tekintve a fehérjemérleg alapján az EU 77%-os mértékben önellátó.

3. napirendi pont: Horizon Europe - fehérjenövény kutatások az EU-ban

A 2021-2027-es költségvetési időszakban a Horizon Europe kutatási céljaira 100 milliárd eurós büdzsét tervez a Bizottság. Ez sokféle cél és kutatási terület között oszlik meg, a 6. klaszterra - amelybe a mezőgazdasági kutatások is tartoznak – a tervek szerint 10 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Ez a klaszter 7 témakör köré csoportosítva határozta meg az elérendő céljait. Ezekbe lehet becsatornázni a fehérjenövényeket érintő kutatásokat. Jelenleg az online és célzott konzultációs eljáráson alapuló, úgynevezett orientációs dokumentum összeállítása zajlik. Ez alapján készül el a 2021-2024 közötti időszakra szóló Stratégiai terv.

4. napirendi pont: KAP – átmeneti intézkedések

A Bizottság bemutatta a 2021-es átmeneti évet szabályozó tervezeteket (COM 580 és COM 581). A tervezetek egyrészt azt a célt szolgálják, hogy a 2020-ig szabályozott területeket 2021-re is felkészítsék – pl. SAPS továbbvitele, források meghatározása -, valamint meghatározzák az alkalmazható szabályok körét (pl. pillérek közti forrásátcsoportosítás).

 5. napirendi pont: brexit

Technikai találkozók, megbeszélések zajlanak de a briteknél pattog  a labda. A december 12-i Nagy Britannia-i választásokig nem várható újabb fejlemény, a választási eredmény határozza meg, hogy milyen kimenetek lehetnek. A no deal továbbra is opció.

6. napirendi pont: növényvédelem alternatív módjai

A wageningeni egyetem kutatója tartott előadást a növényvédelem alternatív lehetőségeiről. Mint kifejtette a gyommentesítés a termelők többségénél rutinszerűen zajlik: mechanikai gyomirtást, vagy növényvédőszereket alkalmaznak. Ez utóbbi azonban környezeti és humán egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. A gyomkontrolnak számos egyéb változata is van: a fiatal növény védelme mulccsal, az elvetett növény életképességének javítása, a gyommagvak összegyűjtése (betakarításkor), gyomok mechanikai eltávolítása, gyomok természetes kártevőinek alkalmazása, a gyomnövények fajtaszámának csökkentése. A gyomszabályozás eszköze a munkaműveletek megfelelő időzítése, a rotáció alkalmazása is.

A kutató megállapítása szerint egyetlen intézkedés sem olyan hatékony, mint a növényvédőszerek, de van lehetőség olyan gyomkontrolra, ami nélkülözi a növényvédőszereket, vagy lényegesen kisebb mennyiséget alkalmaz belőlük. A bemutatott módszerek kombinálásával véleménye szerint jó eredmények érhetőek el.

7. napirendi pont: Green deal

December közepén a Bizottság közzé fogja tenni a Grean deal-lel kapcsolatos dokumentumát, egyelőre azonban nem szivárgott ki semmi érdemi információ. Széles körű konzultációt indítanak róla, a KAP-on belül lesznek az intézkedések, érinteni fogják az élelmiszerbiztonságot, a klímaváltozást, a biodiverzitást.

COPA-COGECA gabona, olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1-2. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása                       

A napirend és jegyzőkönyv elfogadásra került.

3. napirendi pont: Mit hoz a Green deal a termelőknek?

Az előzetes információk alapján december 11-én vagy 17-én jeleneik meg az Európai Bizottság erről szóló közleménye. 2020 év elején lezajlanak a konzultációk, workshop-ok és jövő év tavaszán kerülhet elfogadásra. Ahogy a Copa-Cogeca most látja a Green deal gyakorlatilag arról szól, hogy a különböző politikák környezet és klíma védelemhez kötődő intézkedései összegyűjtésre kerülnek, rendszerbe illesztik őket.

Veszélyt jelent, ha az unió erőfeszítéseit nem követi a világ fennmaradó részének hozzáállása, mivel önmagában az EU törekvése kevés.

4. napirendi pont: brexit, EU költségvetése, KAP

A brexit az egyik oka, hogy még nincs az EU-nak 2021-2027-es költségvetése. Senki nem mer döntést hozni addig, amíg nem dől el a kilépés mikéntje és annak pontos anyagi vonzata. A december 12-i szavazás tétje, hogy sikerül e stabil többséget kialakítania valakinek a brit alsóházban. (A közvélemény kutatások alapján jelenleg a tory-k vezetnek.) A brexitet követően életbe lép egy átmeneti időszak, ami 2020 év végéig tart. (Hiába módosították már többször a brexit időpontját, az átmeneti időszak végét nem hosszabbították meg.)

A KAP-al kapcsolatban a Copa – Cogeca támogatja az egyszerűsítésre irányuló javaslatot, de eddig minden reform csak tovább bonyolította a KAP rendszerét, így valószínűleg most sem lesz másképp. A fenntarthatóság kapcsán hangsúlyozza, hogy annak 3 pillére van – gazdasági, szociális és környezeti – ezeket mind figyelembe kell venni.

Jelenleg az új Európai Parlamentnek még nincs hivatalos álláspontja a KAP-ról. A régi EP-ben a Mezőgazdasági Bizottság (COMAGRI) 2019 áprilisában elfogadott 3 jelentést, erről azonban az EP plenáris nem szavazott. Szeptembert-október folyamán új jelentéstevőket kerültek megválasztásra, most alakítják ki a munkamódszerüket, az első nyilatkozatok alapján folytatni akarják az előző rapporteur-ök munkáját, nem új dokumentumot akarnak létrehozni. A helyzetet bonyolítja, hogy a Környezetvédelmi Bizottsággal együtt dolgoznak, ami a zöldek megerősödése miatt nehezíti a mindkét fél számára elfogadható megoldások kialakítását.

A Tanácsban sincs kompromisszumos tervezet (még számok nélkül sem), mivel egyik agrárminiszter sem hajlandó aláírni semmit, amíg nem ismertek a források. A román elnökség szeretett volna egy részleges megállapodást elérni, de csak egy előrehaladási jelentést tudtak közzétenni. Ebből fakadóan a Tanácsnak sincs tárgyalási álláspontja.

Mivel 3 oldalú megállapodásra van szükség - EP, Tanács, Bizottság – és két félnek sincs álláspontja, így jelenleg nincs miről tárgyalni. A tárgyalások optimális esetben 2020 április-június között indulhatnak el, és mintegy 3-4 hónapra lehet szükség a politikai megállapodás eléréséhez.

A KAP 9 célt  jelöl meg, ebből 3 gazdasági, 3 szociális, 3 környezeti. A tagállamoknak ezeket bele kell foglalniuk Stratégiai Tervükbe. Egy tagállam egy stratégiai tervet készíthet, ami számos tagállamban (pl. Spanyolország) problémát okoz, mivel eddig regionális vidékfejlesztési programjaik voltak, amik figyelembe vették az eltérő arculatú régiók sajátosságait.

Minden tagállam elkezdte a Stratégia Terv megalkotásához szükséges munkát, a legtöbb tagállam SWOT analízisnél, helyzetelemzésnél tart.

A Bizottság számára a jóváhagyásra biztosított 8 hónap akár 1 évre is nőhet, mivel  felmerülő kérdések esetén  a válaszadásra szánt idő növeli a 8 hónapos időtartamot.

A Copa-Cogeca álláspontja szerint az 1 éves átmeneti időszak nem lesz elég, 2 évre lenne szükség, úgy hogy a források ezen idő alatt ne csökkenjenek.

Franciaországban 2019 végére elkészül a Stratégiai Tervhez szükséges helyzetelemzés, 2020 májusig konzultációt tartanak róla, 2020 közepén közzéteszik a konzultáció eredményét és  a tervek szerint 2020 végén publikálják a Stratégiai Tervet. Az új KAP indulását 2022 vagy 2023 január 1-re várják. A francia delegált felvetette, hogy a környezetvédelmi intézkedésekre szánt közvetlen támogatásokra nincs megállapítva korlát, akár a források döntő hányadát is ilyen jogcímhez köthetik. A pillérek közti átcsoportosítás a teljes forráskeret 32%-át is érintheti, ami hatalmas különbségek kialakulásához vezethet a tagállamok között.

Készítette: Oláh Endre