Zajlanak az egyeztetések a KAP 2020 utáni jövőjéről

Az Európai Bizottság (EB) még a 2019. májusában tartandó Európai Parlamenti választások előtt megállapodást szeretne elérni mind az unió 2021-2027–es költségvetéséről, mind a KAP jövőbeli fő elemeiről.

 

A jelenlegi helyzetben (Brexit tárgyalások megfeneklése, uniós költségvetésre vonatkozó rendkívül eltérő álláspontok stb.) ennek a valószínűsége igen csekély, de mindettől függetlenül a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után jövőjével kapcsolatosan - a MOSZ Hírlevélben is bemutatott Európai Bizottsági elképzelések mentén – jelenleg is folyamatosan zajlanak a háttéregyeztetések, a tagállami álláspontok ütköztetése, valamint a végső döntéshozatalban részt vevő szervezetek (Bizottság, Európai Parlament, Tanács) álláspontjainak a kialakítása.

Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága október 15-én például munkaértekezletet tartott a KAP jövőjével kapcsolatban, ahol a megbízásukból készült – az EB javaslatait értékelő – tanulmány került bemutatásra és megvitatásra. Ez a dokumentum – számos egyéb terület mellett – a közvetlen támogatások rendszerét érintően is javaslatokat fogalmaz meg, több esetben szembe megy a Bizottság elképzeléseivel. Így például a capping (támogatási felső korlát bevezetése) kapcsán maximalizálná a munkaerő után igénybe vehető kompenzációt és opcionálissá tenné a munkaerőhöz kapcsolódó költségek figyelembe vételét is. Ugyanakkor kivenné a capping hatálya alól a környezet és klímavédelmi intézkedések után járó támogatásokat és meghatározná, hogy a közvetlen támogatásokat minimálisan milyen arányban kellene ilyen célokra fordítani. A termeléshez kötött támogatások alkalmazhatóságát korlátozná, a termelés max. 30%-ára engedné bevezetni. Ez a dokumentum pusztán egy háttéranyag, nem tükrözi az EP álláspontját, ugyanakkor jelzi, hogy a KAP átalakítását érintően számos elképzelés kering, még sok minden változhat a júniusban közzétett rendelettervezetekben leírtakhoz képest.

Ezzel párhuzamosan az EU Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő osztrák elnökség is több értékelő jelentést készített a KAP átalakítására vonatkozó bizottsági javaslatról. Ezeket összegezve, a vizsgálati eredményeket összefoglalva jelentést nyújtottak be a Tanácsnak, amit az október közepén meg is vitatott. A közvetlen támogatásokat érintően a jelentés az alábbi főbb megállapításokat tartalmazza:

  • A támogatások javasolt csökkentése ronthatja bizonyos mezőgazdasági üzemek gazdasági kilátásait, különösen azokét, amelyek éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerekben vesznek részt. A támogatások csökkentése a mezőgazdasági üzemek felosztásához vezethet és jelentős adminisztratív terhekkel járhat, mindenekelőtt a munkaerőköltségek levonása révén. A támogatások bármilyen csökkentését – a munkaerőköltségek levonását is beleértve – éppen ezért önkéntes lehetőségként kellene meghagyni a tagállamok számára.
  • A munkaerőköltségek levonhatósága túlzott adminisztratív terhet róhat a nemzeti hatóságokra. Kérdések merültek fel a levonandó munkabérek típusára vonatkozóan (tényleges, szokásos, illetve átlagos munkabérek), valamint arra, hogy az intézkedés a munkabérek milyen körére terjedne ki (pl. alvállalkozó társaságok, idénymunkások / rendes munkavállalók). Az átlagos munkabérekre vonatkozó adatgyűjtés egyes tagállamokban nehézséget jelenthet a statisztikai hivatalok számára.
  • Ha a közvetlen kifizetések csökkentése az ökorendszerek keretében biztosított támogatásokra és a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatásra is kiterjedne, az veszélybe sodorná a KAP arra vonatkozó célkitűzéseit, hogy erősíteni tudja a környezetvédelmi törekvéseinek szintjét és elő tudja mozdítani a generációs megújulást. Ebből fakadóan a kifizetések csökkentésének körét az alapszintű jövedelemtámogatásra kellene korlátozni.
  • A termeléstől függő jövedelemtámogatás kérdésében eltérnek a tagállami álláspontok, különösen ami a javasolt mértéket (egyes delegációk legalább a jelenlegi 13+2 %-os felső értékhatár megtartását kérik, míg mások a versenytorzulás megakadályozása érdekében a rendszer fokozatos megszüntetése mellett foglalnak állást), valamint a lefedett ágazatokat (egyes tagállamok nagyobb rugalmasságot, míg mások korlátozóbb megközelítést szeretnének) és a támogatás igénybevételéhez megszabott feltételeket illeti.

A Tanács mezőgazdasági különbizottságának októberi ülésén a tagállamok többsége üdvözölte a jelentést, ugyanakkor több delegáció is fenntartásának adott hangot.

A különböző elemzésekből, javaslatokból, jelentésekből súlyos hiba lenne bármilyen – akár pozitív, akár negatív – következtetéseket levonni. Egy biztos, a KAP 2020 utáni jövőjéről zajló egyeztetések jelen fázisában még teljesen bizonytalan, hogy milyen végső feltételek kerülnek elfogadásra. Ráadásul, ha nem sikerül jövő év májusáig megállapodni a főbb elemeket illetően, akkor az új EP és Bizottság miatt akár további változások is bekövetkezhetnek.

Oláh Endre