Jelentés a Copa - Cogeca 2016. szeptemberi gabona munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2016. szeptember 8.-i gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet, a betakarítási eredményeket és az ágazatot érintő főbb eseményeket.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: betakarítási eredmények

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak 2016. évi várható repcetermése a tavalyi 21,5 millió tonnáról 19,5 millió tonnára csökken. A főbb repcetermelő tagállamok közül a legnagyobb arányú visszaesés Franciaországban következett be. A tavalyi 3,5 t/ha-os átlagtermés idén 3 tonna alá csökkent, az összes termésmennyiség 800.000 tonnával esett vissza. Németországban 4%-al nőtt a repce vetésterülete, de az ide termésmennyiség mintegy 350.000 tonnával kevesebb, mint tavaly. Nagy Britanniában hasonló nagyságú visszaesés következett be. Lengyelországban mind a repce vetésterülete, mind a termésmennyisége (mintegy 700 ezer tonnával) csökkent. Érdemi termésnövekedés csak néhány közép - keleti európai tagállamban (köztük Magyarországon) következett be.

A napraforgó vetésterülete érdemben nem változott, az előzetes terméskilátások alapján azonban a tavalyinál lényegesen több (+8%) napraforgó kerül betakarításra. Franciaországban és Magyarországon érdemben emelkedhet a termésmennyiség, a másik két nagy napraforgó termelő tagállam – Románia és Bulgária – nem szolgáltatott adatot.

A munkacsoport vezetője összegzésében kiemelte, hogy az idei év tanulsága alapján az unió keleti tagállamaiban jó termés volt, jó minőségben, míg a nyugati tagállamokban – elsősorban az időjárási körülményeknek köszönhetően – elmaradtak a termésátlagok a megszokott szinttől. Sok tagállamban a neonikotinoidok betiltása miatt következett be jelentős terméskiesés.

3. napirendi pont: Neonikotinoid tanulmány főbb megállapításai

A Copa-Cogeca közreműködésével készült egy tanulmány a neonikotinoidok betiltásának lehetséges hatásairól. A tanulmány a repce és kukorica ágazatra fókuszál, azt veszi számba, hogy 2015-ben a megelőző évek átlagához képest milyen kiesés keletkezett, illetve milyen plusz költségek merültek fel. Az anyag elkészítéséhez 7 tagállam szolgáltatott információkat. Az eredmények tagállamonként eltérőek – Pl. Finnországban a neonikotinoiddal nem kezelt állományban 40%-os terméskiesés volt, több tagállamban viszont nem volt érzékelhető termésátlag csökkenés.

A tanulmány megállapításai szerint a neonikotinoidok használatának betiltása - repcében - az alábbi hatásokkal járt:

-         a vizsgált 7 tagállamban a repce vetésterülete 4%-al csökkent,

-         a növényvédelmi költségek 13€/ha-os mértékben megemelkedtek,

-         a korlátozott szerhasználat miatt megnő a rezisztencia kialakulásának az esélye.

A tanulmány teljes terjedelmében elérhető az Agri info rendszerében. (GOL(16)798:2)

4. napirendi pont: fehérje konferencia

November 29-én szeminárium lesz a fehérje növények szerepéről. Meghívásra kerülnek a feldolgozók és az állattartók képviselői is.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: betakarítási eredmények, piaci helyzet

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak 2016. évi gabonatermése a júliusi előrejelzésekhez képest jelentős mértékben csökkentésre került. A Nyugat-Európa nagy részén tapasztalható kedvezőtlen időjárás miatt az EU várható búzatermése 11 millió tonnával (több mint 12%-al) csökkent a 2 hónappal ezelőtti várakozásokhoz képest. A legnagyobb mértékű visszaesés Franciaországban következett be, ahol a tavalyi 40 millió tonnát meghaladó búzaterméssel szemben idén kevesebb, mint 28 millió tonnát takarítottak be. Több régióban a termelők csak búzatermesztéssel foglalkoznak, a sok esetben 40%-os, vagy azt meghaladó mértékű terméskiesés komoly regionális problémákat okozott. Németországban és Nagy-Britanniában szintén visszaesett (mintegy 2-2 millió tonnával) a búza termésmennyisége a tavalyi évhez képest és minőségi problémák is felléptek. Spanyolországban és Olaszországban 10%-ot meghaladó mértékben emelkedett a búza termésátlaga. Lengyelországban még nincsenek végleges betakarítási adatok, a tavalyit közelítő termést várnak.

Az EU-28-ak 2016. évi árpa termése mintegy 2%-al maradt el a tavalyi közel 60 milliós termésmennyiségtől. A legnagyobb visszaesés (3 millió tonna) Franciaországban következett be, de Németországban és Nagy Britanniában is csökkent az idei évi betakarított mennyiség.

A kukorica várható termésmennyiségét 62,7 millió tonnára becsüli a COPA-COGECA, (tavaly 56 millió tonna volt), de itt még nagy a bizonytalanság, a tagállami közlések alapján a hivatalos termésbecslések nem minden esetben követték le az elmúlt hónapok időjárási változásait.

A munkacsoport vezetője összegzésében kiemelte, hogy világszinten jó búzatermésre és kukoricatermésre van kilátás, az árpa mennyisége elmaradhat a tavalyi szinttől, de így is jó eredmény született. A készletek magas szinten vannak, azok jelentős hányada Kína kezében van, kérdés, hogy mit kezd vele. A nagy vevők (Szaúd Arábia, Egyiptom stb.) még nem túl aktívak a piacon.

3. napirendi pont: piaci kitekintés: Ukrajna, fekete tengeri régió

Oroszország gabonatermő területe 47,3 millió hektár, míg Ukrajnáé 13,9 millió hektár. Az idei évben mindkét államban jó terméseredményeket várnak, Oroszországban a tavalyi 61 millió tonnás búzaterméssel szemben 72 millió tonna betakarításával számolnak, (elmúlt 5 év legnagyobb mennyisége), míg Ukrajnában a tavalyi, rekord magas, 27 millió tonnás termés ismételt elérésével kalkulálnak. Kukoricából is jók a kilátások, Ukrajnában 26 millió tonnás, míg Oroszországban 14 millió tonnás terméssel számolnak. Aktívak a külpiacokon is, Egyiptomba és Szaúd Arábiába is jelentős mennyiségeket exportálnak. Az orosz eredmények további javulását hozhatja az a folyamat, hogy egyre nagyobb   - külföldről hazavitt - tőke áramlik a mezőgazdasági szektorba.

4. napirendi pont: műtrágya szabályozás

A műtrágyák forgalomba hozatali, jelölési, beltartalmi stb. szabályait a 2003/2003 EK rendelet szabályozza. A Bizottság a jelenlegi szabályok felülvizsgálatát tervezi, elképzeléseit a COM (2016)157-es dokumentumban tette közzé, amely kiterjed a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapítására is.

A CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek funkció szerint 7 kategóriába kerülnek besorolásra.

A trágya termékkategórián belül 3 kategória kerül felállításra: szerves trágya, szerves-ásványi trágya, szervetlen trágya.

Meghatározásra kerülnek az egyes termékkategóriákra vonatkozó követelmények és egy pozitív lista kerül felállításra, amely nevesíti azokat az anyagokat, amiket a műtrágyák tartalmazhatnak. (Ami nincs a listán nem használható fel a műtrágya előállításhoz.) A tervezet az engedélyezett kadmium szint további csökkentésével számol.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.

2. napirendi pont: elnökválasztás

A csoport elnökének Jean Michael Aspar, míg alelnökeinek Jean Francois Isambert és Johann Marihart került megválasztásra.

3. napirendi pont: betakarítási eredmények

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján a 2014. évi 148,7 millió, illetve a 2015. évi 151,6 millió tonnával szemben idén 133,3 millió tonna búza kerül betakarításra az EU-ban. A betakarított gabonafélék mennyisége a tavalyi 310,5 millió tonnáról 294,7 millió tonnára csökken. A szakmai szervezetek többsége ezt közelítő, illetve valamelyest pozitívabb várakozásokat tett közzé.

Gabonafélék várható termésmennyisége

                                                        millió tonna

Forrás: Európai Bizottság, Copa – Cogeca,

Az árpa mennyisége a tavalyi szinten alakul, míg a kukorica termésmennyisége várhatóan emelkedni fog az EU-ban 2015-höz képest.

Annak ellenére, hogy az EU gabonatermése elmarad a várakozásoktól, világszinten igen jók a terméskilátások. Az USDA (Egyesült Államok agrárminisztériuma) előrejelzése alapján 2016-ban (a 2016/17-es gazdasági évben) 745 millió tonna búza betakarítása várható, ami mintegy 10 millió tonnával haladja meg a tavalyi (szintén jó) terméseredményeket. Oroszországban a tavalyi 61 millió tonnával szemben idén 72 millió tonna búza betakarításával számolnak, míg Ukrajnában a tavalyi, rekordszintű búzatermés (27 millió tonna) betakarításával kalkulálnak.

A kukorica idei termésmennyisége a legfrissebb előrejelzések alapján meghaladhatja az 1 milliárd tonnát, leginkább Brazíliában (+15 millió tonna) és az Egyesült Államokban (+38 millió tonna) nőhet a termés mennyisége.

Az EU 28-ak olajos növény termelése 2016-ban nem csak a tavalyi mennyiségtől, hanem az elmúlt 5 év átlagától is elmarad. Repcéből csaknem 2 millió tonnával kevesebbet – mintegy 19,4 millió tonnát – takarítottak be, mint tavaly. A napraforgó termésmennyisége nőtt ugyan 2015-höz képest, de az elmúlt 5 év átlagát még így sem éri el. A repce termésmennyisége világszinten is elmarad a 2015. évitől, alig 61 millió tonna körül alakulhat. A napraforgó mennyisége viszont – köszönhetően a jó ukrán és orosz kilátásoknak - rekordszinten, 40 millió tonna felett alakulhat.

Külkereskedelem: A 2015/16-os gazdasági évben az EU búza exportja mintegy 40%-al haladta meg az elmúlt 5 év átlagában exportált mennyiséget. A 32,7 millió tonnás kivitel 40%-át Franciaország bonyolította, Németország 5,7, míg Románia 4 millió tonna búzát exportált. A fő felvevőpiacok Algéria, Marokkó, Szaúd Arábia és Egyiptom voltak.

A 4 millió tonnás búzaimport két harmada (fele-fele arányban) Olaszországba és Spanyolországba került beszállításra. Az import fele Ukrajnából érkezett.

Az EU árpa exportja a megelőző évek 8 millió tonnás átlagos nagyságáról 14 millió tonna fölé emelkedett 2015/16-ban, az export két-harmadát Franciaország (5,4 m t), Németország (2,4 m t) és Románia (1,9 m t) bonyolította. A legnagyobb vásárlók Szaúd Arábia és Kína voltak.

2010-14 átlagához képest 2015/16-ban az EU kukoricaimportja mintegy 40%-al emelkedett (13,1 m tonnára). Az import 63%-a (8,3 millió tonna) Ukrajnából érkezett.

4. napirendi pont: műtrágya szabályozás áttekintése

A műtrágya szabályozás felülvizsgálatára a Bizottság álláspontja szerint többek között az alábbi tényezők miatt van szükség:

-         importált anyagoktól való nagyfokú függőség

-         újrahasznosított anyagok piacra jutási nehézségei

-         gazdálkodók limitált választási lehetősége

A tervezet célja: biztosítani, hogy a CE jelzésű műtrágyák szabadon mozoghassanak az EU-ban, csak azok a készítmények kapják meg a CE jelzést, amelyek az engedélyezett összetevőket tartalmazzák, megfelelnek a minőségi és biztonsági előírásoknak. Cél az is, hogy a melléktermékekből készült anyagok könnyebben juthassanak piacra.

A tervezet nem tér ki a műtrágyahasználat szabályozására és a nitrát direktíva is hatályban marad.

Biztonsági határértékek változhatnak, a kadmium esetében a tudományos kutatások 20 és 80 mg/kg P2O5 értéket tartottak elfogadhatónak. A tervezett limit: 60/40/20 mg/kg P2O5. A 20 mg-os érték elérésére 12 év állna rendelkezésre.

5. napirendi pont: neonikotinoidok

A Bizottság beszámolója alapján nincs új fejlemény, az EFSA halad az adatok feldolgozásával, 2017 januárjára várható eredmény.

6. napirendi pont: új nemesítési eljárások

A Bizottság felkérésére Ricarda A. Steinbrecher, az ENSSER (European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility, Oxford, Nagy Britannia) tagja tartott előadást az új eljárásokról. Tudományos előadásában a CRISPR/Cas módszerre fókuszált, amely a genetic engineering egyik módja. A technikával kapcsolatban kifejtette, hogy teljes körű kockázatkezelést igényel, mivel sok esetben kiszámíthatatlan, hogy mi lesz az eljárás eredménye),

A Bizottság képviselője kifejtette, hogy jelenleg még nincs – és nem is tudja mikor lesz – a Bizottságnak hivatalos álláspontja arról, hogy ez a technika a GM szabályozás alá esik e vagy sem.

A következő ülés várható időpontja: 2016. november 4.

Készítette: Oláh Endre