Jelentés a Copa-Cogeca gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről
A Copa - Cogeca 2016. július 5.-i gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet, az ágazatot érintő főbb eseményeket és a várható terméseredményeket.
COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés
1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.
2. napirendi pont: várható terméseredmények
A tagállami beszámolók alapján az olajos növények 2016. évi terméseredménye mintegy 1 millió tonnával elmarad a tavalyi évitől. Nagy Britanniában a repce vetésterülete mintegy 15%-al csökkent, ez elsősorban egyes növényvédelmi hatóanyagok használatának tiltása miatt következett be. A növényvédelem nehezebbé és költségesebbé vált, ráadásul az időjárás sem volt túl kedvező, így a tavalyinál rosszabb terméseredményekre számítanak. Olaszországban nem meghatározóak az olajos növények, a szója területe a tavalyi szinten (310 ezer ha) stabilizálódott, jó eredményt várnak. Spanyolországban a napraforgót nagyon jó átlagterméssel takarították be, a repcénél a kártevők elleni védekezésre a szokásosnál is nagyobb figyelmet kellet fordítani. Svédországban az aszály jelentett problémát, későn érkezett a csapadék. Ausztriában jók a terméskilátások a tavalyit jóval meghaladó termésátlagokra számítanak. Németországban a repce területe kis mértékben növekedett, kedvezően alakult az időjárás is, átlagos, országos szinten mintegy 5 millió tonnát kitevő termésre számítanak. Franciaországban sem a repce vetésterülete, sem a várható átlagtermése nem változott érdemben tavalyhoz képest. 3,4 t/ha-s átlagtermés mellett, 5,1 millió tonna repce betakarításával kalkulálnak. Lengyelországban a repce területe mintegy 20%-al csökkenet, (a vetési időszakban nagy szárazság volt), a tavalyitól mintegy 15%-al elmaradó, 2,7 t/ha-os átlagtermést valószínűsítenek. A Balti államokban a téli fagy okozott némi veszteséget, a tavalyitól elmaradó termésmennyiséggel számolnak. Csehországban jók a kilátások, a repce területe kis mértékben emelkedett, a várható átlagtermés
3,4 t/ha körül alakulhat.
A Copa-Cogeca összesítése alapján az EU-28 –ak olajos növény termelése 2016- ban várhatóan 30,5 millió tonna lesz, ami 3%-al marad el a 2015. évi
31,5 millió tonnától. A repce termésmennyisége mintegy 1 millió tonnával esik vissza, a napraforgóé szinten marad, míg a szója mennyisége mintegy 8%-al emelkedik.
3. napirendi pont: piaci folyamatok
A piaci folyamatokat bemutató tájékoztató kiemelte, hogy a szójavetések Dél Amerikában a tavalyi szinten mozognak, Brazíliában nőtt vetésterülete, míg Argentínában – az export adók változása miatt –csökkent. Argentína az adón keresztül a gabonatermését szeretné növelni, míg a szójatermését vissza akarja valamelyest fogni. A pálmaolaj termelése világszinten stagnál.
4. napirendi pont: a bioüzemanyagok piaci lehetőségei
A Copa-Cogeca találkozót beszélt meg a témában az Európai Bizottsággal, a megbeszélést azonban elhalasztották. A Bizottság július 20-ig valószínűleg kiad egy közleményt a bioüzemanyagokkal kapcsolatban. Többen megjegyezték, hogy a II. generációs üzemanyag előállítás feltételei jelenleg nem adottak, ráadásul az elmúlt években jelentős összegű befektetések irányultak az I. generációs üzemanyag előállításba, amit nem lenne szabad veszni hagyni.
5. napirendi pont: fehérjenövény előállítás
A Közös Agrárpolitika megteremtette a feltételeit, hogy az EU fehérjenövény előállítása növekedjen. Van elmozdulás, de nem jelentős. Több tagállam jelezte, hogy nem megoldott a fehérjenövények értékesítése, nagyon sok fajta van a piacon (csökkenteni kellene a számukat), a takarmányokban állandó összetevővé kellene tenni ezeket a növényeket. Gondot jelent, hogy eltérőek a nemzeti stratégiák is, a termeléshez kötött támogatási jogcím alkalmazása jelentősen befolyásolja a fehérjenövények termesztésének alakulását.
COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés
1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.
2-3. napirendi pont: várható betakarítási eredmények, piaci helyzet
A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak 2016. évi gabonatermése gyakorlatilag a tavalyi szinten, 308 millió tonna körül alakulhat. A búza termésmennyisége 2-3 %-kal csökkenhet, az árpa mennyisége 3%-al, a kukoricáé pedig 6-7%-al emelkedhet.
Franciaországban valamelyest kisebb, a tavalyitól mintegy 2 millió tonnával elmaradó (39 millió tonnás) búzatermésre számítanak. A június igen csapadékos volt, a kukoricák jó állapotban vannak. Lengyelországban aszály volt, ráadásul a búzatermő területek egy részét fagykár is érte. Az őszi árpa 20-25%-át újra kellett vetni, ennek ellenére a tavalyi évit meghaladó gabonatermésre számítanak. Írországban a Brexit hírére 10-15€/t-val csökkentek az árak. Ausztriában jók a kilátások, a tavalyit meghaladó termésátlagokra számítanak. Belgiumban rendkívül csapadékos az időjárás, száz éve nem hullott annyi eső fél év alatt, mint 2016. első 6 hónapjában. Németországban jók a kilátások, a tavalyival megegyező (48 millió tonnás) gabonatermésre számítanak. Portugáliában az aratás közepén járnak, eddig jók az átlagok. Spanyolországban mind a búza, mind az árpa vonatkozásában a tavalyit meghaladó átlagtermésre van kilátás. Olaszországban átlagos terméseredményeket várnak, a kukorica vetésterülete 6%-al csökkent. Nagy Britanniában a tavalyitól mintegy 2 millió tonnával elmaradó gabonatermést valószínűsítenek, leginkább a búza mennyisége csökkenhet. (A Brexit kapcsán megjegyezte, hogy sok gazdálkodó azért szavazott a kilépés mellett, mert elegük lett a növényvédőszer hatóanyagok használatának folyamatos betiltásából.)
Világszinten jó búzatermésre és kukoricatermésre van kilátás, az árpa mennyisége elmaradhat a tavalyi szinttől, de így is nagy termésre van kilátás. A fekete tengeri régióban Oroszországban nőtt, míg Ukrajnában csökkent a gabona vetésterülete. Oroszországban 40 millió hektár termékeny talajt nem művelnek, ennek termelésbe vonása komoly piaci átrendeződést okozhat, akár a közeljövőben.
4. napirendi pont: termelési költségek
EU szinten csak 2013-as (esetleg 2014-es) termelési költség adatok állnak rendelkezésre. Olyan adatokra lenne szükség, amelyek sokkal közelebb állnak a jelenhez. A Copa-Cogeca javaslatokat vár, hogy milyen költségtételek kerüljenek figyelembe vételre egy adatgyűjtés során ahhoz, hogy pl. a 2015 évre vonatkozó, valós termelési költségeket tartalmazó adatbázist lehessen létrehozni.
5. napirendi pont: TTIP tárgyalások, nemzetközi megállapodások
A TTIP tárgyalások zajlanak, a mezőgazdaságot érintően az álláspontok számos kérdésben még távol esnek egymástól. (Részletek nem kerültek bemutatásra.) Japán eddig elzárkózott az EU-val történő megállapodástól (addig nem akart megállapodni, amíg le nem zárul az EU-USA megállapodás), de felülvizsgálta az álláspontját és most már hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat. A Mercosur keretében Argentína teljes liberalizációt akar a búzára, míg a kukoricára rugalmas vámok bevezetését kéri.
6. napirendi pont: első európai cirok kongresszus
November 3-4-én kerül megrendezésre az első cirok kongresszus, ahol a jelenleg perifériára szorult növényben rejlő lehetőségek kerülnek bemutatásra.
Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése
1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása
A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.
2. napirendi pont: piaci helyzet, terméskilátások
A Nemzetközi Gabona Tanács adatai alapján a világ gabonatermése 2016-ban a tavalyi 2001 millió tonnáról 2026 millió tonnára nő. (Minden idők 2. legnagyobb termésmennyisége.) A készletek rendkívül magas szinten, várhatóan 480 millió tonna körül alakulnak. A búzatermás 736 millió tonnáról 729 millió tonnára csökken, a búzakészletek szintje rendkívül magas, 226 millió tonna. Az Unióban, Ukrajnában csökken a búza termésmennyisége, míg Oroszországban, Argentínában várhatóan emelkedik. A kukoricatermés a tavalyi 969 millió tonnáról 1003 millió tonnára nőhet, 200 millió tonnát meghaladó készletszint mellett. A kukorica mennyisége az Egyesült Államokban és az Európai Unióban emelkedik, míg Brazíliában, Argentínában csökkenhet. Az árpa 2016. évi termésmennyisége (világszinten) 141 millió tonna körül alakulhat, 2015-höz képest 3 millió tonnával csökken. A készletek az árpa esetében is magas szinten vannak. (33 millió tonna.)
Oroszországban valószínűleg a 2016/17-es gazdasági évre is érvényben marad az export vám. A betakarítás jó eredményekkel indult, a 106 millió tonnás gabonatermés kilátásokat 110 millió tonnára emelték. A 2015/16 évi gabona export a megelőzi évit 11%-al meghaladva 35 millió tonna lehet. (Búza
25 millió tonna, kukorica 4,5 millió tonna, árpa 4,3 millió tonna.)
Ukrajnában a 2015/16 évi export 39,4 millió tonna volt. (17,4 millió tonna búza, 17,4 millió tonna kukorica, 4,4 millió tonna árpa.)
Az Egyesült Államokban a búza betakarítás 58%-on állt július 3-án, az állomány 62%-a kitűnő minősítést kapott. A kukoricaállományok 75%-a kitűnő állapotban vannak.
Argentínában a kukorica betakarítás félidőben jár, a szója betakarítás csaknem befejeződött, míg a búzavetések 60%-on állnak. (A búza vetésterülete emelkedik.)
Marokkó, annak ellenére hogy rendkívül rossz betakarítást zárt, a búza import vámját 30%-ról 65%-ra emelte.
A Bizottság külön tájékoztatást adott a kínai kukorica piacról.
Kínában a 2007. évi 28 millió hektáros kukorica vetésterület 2015-re 38 millió hektárra nőtt, a termésmennyiség 152 millió tonnáról 225 millió tonnára emelkedett. Kína állítja elő a világ kukoricatermésének a negyedét. A világszinten 204 millió tonnás kukoricakészletből Kína 108 millió tonnát birtokol.
A nagyarányú termésnövekedés hátterében az áll, hogy Kína 2008-ban támogatott árat vezetett be a kukoricára, aminek köszönhetően a kukorica ára Kínában jelentősen meghaladta a világpiaci árat. A felhasználás ütemének lassulása miatt a készletek emelkedtek, e miatt 2015-ben a kínai kormány csökkentette a kukorica támogatott árát, 2016-ban pedig meg is szüntette. Nem csak a készleteket akarják csökkenteni, hanem a vetésterületet is, 2020-ra 3,3 millió hektárral akarják mérsékelni a kukorica területét, ezzel párhuzamosan pedig 40%-al akarják növelni a szója területét. A búza esetén a támogatott árrendszer még működik, de a készletek ott is dinamikusan nőnek.
3. napirendi pont: várható EU-s terméseredmények
A Bizottság a legutolsó becslések alapján 312,8 millió tonnás gabonatermést prognosztizál az EU-ban. A búza termésmennyiségét (durum nélkül) 145 millió tonnára, a kukoricáét 65 millió tonnára, az árpáét 62 millió tonnára teszi.
Franciaországban 1,6%-kal, Németországban 1,2%-kal, Nagy-Britanniában 8,7%-kal csökkenhet a gabonafélék betakarított mennyisége. Lengyelországban 5%-s, Romániában 11%-os termésbővülés valószínűsíthető.
Gabonafélék várható termésmennyisége
millió tonna
Európai Bizottság | Strategie Grain | Coceral | ADM | Copa-Cogeca | |
Búza | 144,6 | 146,7 | 148 | 147,8 | 145,3 |
Árpa | 62,4 | 62,6 | 63,2 | 63,4 | 61,4 |
Kukorica | 65,2 | 62,2 | 62,4 | 62,2 | 60,3 |
Rozs | 7,9 | 8,4 | 8,1 | 8,3 | 7,8 |
Gabonafélék | 312,8 | 313,4 | 314,4 | 313,5 | 308,4 |
Forrás: Európai Bizottság, Copa – Cogeca, Coceral
Az olajos növények közül a repce 2016. évi termésmennyisége (várhatóan
20,9 millió tonna) szűk 1 millió tonnával marad el a tavalyi mennyiségtől. A napraforgó idei termése (8,5 millió tonna) 10%-al haladja meg a tavalyi mennyiséget.
4. napirendi pont: KAP egyszerűsítése
Zöldítési tapasztalatok. Az EU mezőgazdaságilag hasznosított területének
72%-a esik legalább egy zöldítési kritérium hatálya alá. A szántóterület 75%-án alkalmazzák a növénytermesztés diverzifikálására irányuló szabályokat. A szántóterület 68%-án kell megfelelni az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó előírásnak. (Az előírásnak 80%-ban parlagon hagyással, vagy nitrogénmegkötő növények termesztésével felelnek meg a termelők.)
A Bizottság az első év tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a diverzifikációs előírás nem csökkentette az EU termelési potenciálját, a szántóterület mindössze 1%-án (ahol eddig egy növényt termeltek) kellett tényleges változtatást végrehajtani. Az állandó legelőket érintően nem hozott változást a szabályozás.
Az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó előírások miatt megnőtt parlagon hagyott területek nagysága és a fehérjenövények vetésterülete.
A Bizottság kérdőív segítségével mérte fel, hogy a termelők, érdekképviseletek, társadalmi szervezetek hogyan értékelik a zöldítés első évét. A 3300 észrevétel 80%-a termelőktől érkezett. Javaslatként, észrevételként fogalmazódott meg, hogy legalább két diverzifikációs időszakot kellene megállapítani, az ÖKJ előírások túl részletesek, a súlyozási tényezőket harmonizálni szükséges, a keverékekre vonatkozó előírásokon enyhíteni kellene, több rugalmasságra lenne szükség.
A kistermelői rendszert 15 tagállam alkalmazza, Lengyelországban, Romániában, Olaszországban a termelők több mint 40%-a lépett be a rendszerbe.
5. napirendi pont: agrár erdészeti rendszerek
Bemutatásra került egy spanyol kutatás, amely az agrár erdészeti rendszerek pozitív hatásait taglalta. Különböző, fák közötti termesztési módok előnyei, illetve a klímaváltozás káros hatásainak a mérséklésében betöltött szerepe, valamint a rendszerben rejlő - jelenleg ki nem használt – potenciál került hangsúlyozásra. Részletesen ismertettek egy francia modellt, Adour – Garonne-ban 2016. januárjában indult egy projekt 300 gazdálkodó részvételével, ami egy olyan integrált agrár erdészeti rendszer kiépítést célozza, amely képes megoldani a térségben gyakran előforduló vízgazdálkodási problémákat. A projekt 2020. év végén zárul, jelenleg még a kiépítési fázisnál tartanak.
6. napirendi pont: glifozát
A Bizottság meghosszabbította a glifozát használhatóságát (legkésőbb 2017. december 31-ig), nem volt minősített többség az elutasításhoz. A jogszabályi feltételeket módosítják, 3 ajánlást fogalmaznak meg (az egyik formula betiltásra kerül, minimalizálni kell a használatát közterületeken és betakarítás előtt kell használni.)
A következő ülés időpontja: 2016. szeptember 9.
Készítette: Oláh Endre