Jelentés a Copa-Cogeca gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2016. július 5.-i gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet, az ágazatot érintő főbb eseményeket és a várható terméseredményeket.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: várható terméseredmények

A tagállami beszámolók alapján az olajos növények 2016. évi terméseredménye mintegy 1 millió tonnával elmarad a tavalyi évitől. Nagy Britanniában a repce vetésterülete mintegy 15%-al csökkent, ez elsősorban egyes növényvédelmi hatóanyagok használatának tiltása miatt következett be. A növényvédelem nehezebbé és költségesebbé vált, ráadásul az időjárás sem volt túl kedvező, így a tavalyinál rosszabb terméseredményekre számítanak. Olaszországban nem meghatározóak az olajos növények, a szója területe a tavalyi szinten (310 ezer ha) stabilizálódott, jó eredményt várnak. Spanyolországban a napraforgót nagyon jó átlagterméssel takarították be, a repcénél a kártevők elleni védekezésre a szokásosnál is nagyobb figyelmet kellet fordítani. Svédországban az aszály jelentett problémát, későn érkezett a csapadék. Ausztriában jók a terméskilátások a tavalyit jóval meghaladó termésátlagokra számítanak. Németországban a repce területe kis mértékben növekedett, kedvezően alakult az időjárás is, átlagos, országos szinten mintegy 5 millió tonnát kitevő termésre számítanak. Franciaországban sem a repce vetésterülete, sem a várható átlagtermése nem változott érdemben tavalyhoz képest. 3,4 t/ha-s átlagtermés mellett, 5,1 millió tonna repce betakarításával kalkulálnak. Lengyelországban a repce területe mintegy 20%-al csökkenet, (a vetési időszakban nagy szárazság volt), a tavalyitól mintegy 15%-al elmaradó, 2,7 t/ha-os átlagtermést valószínűsítenek. A Balti államokban a téli fagy okozott némi veszteséget, a tavalyitól elmaradó termésmennyiséggel számolnak. Csehországban jók a kilátások, a repce területe kis mértékben emelkedett, a várható átlagtermés
3,4 t/ha körül alakulhat.

A Copa-Cogeca összesítése alapján az EU-28 –ak olajos növény termelése 2016- ban várhatóan 30,5 millió tonna lesz, ami 3%-al marad el a 2015. évi
31,5 millió tonnától. A repce termésmennyisége mintegy 1 millió tonnával esik vissza, a napraforgóé szinten marad, míg a szója mennyisége mintegy 8%-al emelkedik.

3. napirendi pont: piaci folyamatok

A piaci folyamatokat bemutató tájékoztató kiemelte, hogy a szójavetések Dél Amerikában a tavalyi szinten mozognak, Brazíliában nőtt vetésterülete, míg Argentínában – az export adók változása miatt –csökkent. Argentína az adón keresztül a gabonatermését szeretné növelni, míg a szójatermését vissza akarja valamelyest fogni. A pálmaolaj termelése világszinten stagnál.

4. napirendi pont: a bioüzemanyagok piaci lehetőségei

A Copa-Cogeca találkozót beszélt meg a témában az Európai Bizottsággal, a megbeszélést azonban elhalasztották. A Bizottság július 20-ig valószínűleg kiad egy közleményt a bioüzemanyagokkal kapcsolatban. Többen megjegyezték, hogy a II. generációs üzemanyag előállítás feltételei jelenleg nem adottak, ráadásul az elmúlt években jelentős összegű befektetések irányultak az I. generációs üzemanyag előállításba, amit nem lenne szabad veszni hagyni.

5. napirendi pont: fehérjenövény előállítás

A Közös Agrárpolitika megteremtette a feltételeit, hogy az EU fehérjenövény előállítása növekedjen. Van elmozdulás, de nem jelentős. Több tagállam jelezte, hogy nem megoldott a fehérjenövények értékesítése, nagyon sok fajta van a piacon (csökkenteni kellene a számukat), a takarmányokban állandó összetevővé kellene tenni ezeket a növényeket. Gondot jelent, hogy eltérőek a nemzeti stratégiák is, a termeléshez kötött támogatási jogcím alkalmazása jelentősen befolyásolja a fehérjenövények termesztésének alakulását.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2-3. napirendi pont: várható betakarítási eredmények, piaci helyzet

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak 2016. évi gabonatermése gyakorlatilag a tavalyi szinten, 308 millió tonna körül alakulhat. A búza termésmennyisége 2-3 %-kal csökkenhet, az árpa mennyisége 3%-al, a kukoricáé pedig 6-7%-al emelkedhet.

Franciaországban valamelyest kisebb, a tavalyitól mintegy 2 millió tonnával elmaradó (39 millió tonnás) búzatermésre számítanak. A június igen csapadékos volt, a kukoricák jó állapotban vannak. Lengyelországban aszály volt, ráadásul a búzatermő területek egy részét fagykár is érte. Az őszi árpa 20-25%-át újra kellett vetni, ennek ellenére a tavalyi évit meghaladó gabonatermésre számítanak. Írországban a Brexit hírére 10-15€/t-val csökkentek az árak. Ausztriában jók a kilátások, a tavalyit meghaladó termésátlagokra számítanak. Belgiumban rendkívül csapadékos az időjárás, száz éve nem hullott annyi eső fél év alatt, mint 2016. első 6 hónapjában. Németországban jók a kilátások, a tavalyival megegyező (48 millió tonnás) gabonatermésre számítanak.  Portugáliában az aratás közepén járnak, eddig jók az átlagok. Spanyolországban mind a búza, mind az árpa vonatkozásában a tavalyit meghaladó átlagtermésre van kilátás. Olaszországban átlagos terméseredményeket várnak, a kukorica vetésterülete 6%-al csökkent. Nagy Britanniában a tavalyitól mintegy 2 millió tonnával elmaradó gabonatermést valószínűsítenek, leginkább a búza mennyisége csökkenhet. (A Brexit kapcsán megjegyezte, hogy sok gazdálkodó azért szavazott a kilépés mellett, mert elegük lett a növényvédőszer hatóanyagok használatának folyamatos betiltásából.)

Világszinten jó búzatermésre és kukoricatermésre van kilátás, az árpa mennyisége elmaradhat a tavalyi szinttől, de így is nagy termésre van kilátás. A fekete tengeri régióban Oroszországban nőtt, míg Ukrajnában csökkent a gabona vetésterülete. Oroszországban 40 millió hektár termékeny talajt nem művelnek, ennek termelésbe vonása komoly piaci átrendeződést okozhat, akár a közeljövőben.

4. napirendi pont: termelési költségek

EU szinten csak 2013-as (esetleg 2014-es) termelési költség adatok állnak rendelkezésre. Olyan adatokra lenne szükség, amelyek sokkal közelebb állnak a jelenhez. A Copa-Cogeca javaslatokat vár, hogy milyen költségtételek kerüljenek figyelembe vételre egy adatgyűjtés során ahhoz, hogy pl. a 2015 évre vonatkozó, valós termelési költségeket tartalmazó adatbázist lehessen létrehozni.

5. napirendi pont: TTIP tárgyalások, nemzetközi megállapodások

A TTIP tárgyalások zajlanak, a mezőgazdaságot érintően az álláspontok számos kérdésben még távol esnek egymástól. (Részletek nem kerültek bemutatásra.) Japán eddig elzárkózott az EU-val történő megállapodástól (addig nem akart megállapodni, amíg le nem zárul az EU-USA megállapodás), de felülvizsgálta az álláspontját és most már hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat. A Mercosur keretében Argentína teljes liberalizációt akar a búzára, míg a kukoricára rugalmas vámok bevezetését kéri.

6. napirendi pont: első európai cirok kongresszus

November 3-4-én kerül megrendezésre az első cirok kongresszus, ahol a jelenleg perifériára szorult növényben rejlő lehetőségek kerülnek bemutatásra.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve elfogadásra került.

2. napirendi pont: piaci helyzet, terméskilátások

A Nemzetközi Gabona Tanács adatai alapján a világ gabonatermése 2016-ban a tavalyi 2001 millió tonnáról 2026 millió tonnára nő. (Minden idők 2. legnagyobb termésmennyisége.) A készletek rendkívül magas szinten, várhatóan 480 millió tonna körül alakulnak. A búzatermás 736 millió tonnáról 729 millió tonnára csökken, a búzakészletek szintje rendkívül magas, 226 millió tonna. Az Unióban, Ukrajnában csökken a búza termésmennyisége, míg Oroszországban, Argentínában várhatóan emelkedik. A kukoricatermés a tavalyi 969 millió tonnáról 1003 millió tonnára nőhet, 200 millió tonnát meghaladó készletszint mellett. A kukorica  mennyisége az Egyesült Államokban és az Európai Unióban emelkedik, míg Brazíliában, Argentínában csökkenhet. Az árpa 2016. évi termésmennyisége (világszinten) 141 millió tonna körül alakulhat, 2015-höz képest 3 millió tonnával csökken. A készletek az árpa esetében is magas szinten vannak. (33 millió tonna.)

Oroszországban valószínűleg a 2016/17-es gazdasági évre is érvényben marad az export vám.  A betakarítás jó eredményekkel indult, a 106 millió tonnás gabonatermés kilátásokat 110 millió tonnára emelték. A 2015/16 évi gabona export a megelőzi évit 11%-al meghaladva 35 millió tonna lehet. (Búza
25 millió tonna, kukorica 4,5 millió tonna, árpa 4,3 millió tonna.)

Ukrajnában a 2015/16 évi export  39,4 millió tonna volt. (17,4 millió tonna búza, 17,4 millió tonna kukorica, 4,4 millió tonna árpa.)

Az Egyesült Államokban a búza betakarítás 58%-on állt július 3-án, az állomány 62%-a kitűnő minősítést kapott. A kukoricaállományok 75%-a kitűnő állapotban vannak.

Argentínában a kukorica betakarítás félidőben jár, a szója betakarítás csaknem befejeződött, míg a búzavetések 60%-on állnak. (A búza vetésterülete emelkedik.)

Marokkó, annak ellenére hogy rendkívül rossz betakarítást zárt, a búza import vámját 30%-ról 65%-ra emelte.

A Bizottság külön tájékoztatást adott a kínai kukorica piacról.

Kínában a 2007. évi 28 millió hektáros kukorica vetésterület 2015-re 38 millió hektárra nőtt, a termésmennyiség 152 millió tonnáról 225 millió tonnára emelkedett. Kína állítja elő a világ kukoricatermésének a negyedét. A világszinten 204 millió tonnás kukoricakészletből Kína 108 millió tonnát birtokol.

A nagyarányú termésnövekedés hátterében az áll, hogy Kína 2008-ban támogatott árat vezetett be a kukoricára, aminek köszönhetően a kukorica ára Kínában jelentősen meghaladta a világpiaci árat. A felhasználás ütemének lassulása miatt a készletek emelkedtek, e miatt 2015-ben a kínai kormány csökkentette a kukorica támogatott árát, 2016-ban pedig meg is szüntette. Nem csak a készleteket akarják csökkenteni, hanem a vetésterületet is, 2020-ra 3,3 millió hektárral akarják mérsékelni a kukorica területét, ezzel párhuzamosan pedig 40%-al akarják növelni a szója területét. A búza esetén a támogatott árrendszer még működik, de a készletek ott is dinamikusan nőnek.

3. napirendi pont: várható EU-s terméseredmények

A Bizottság a legutolsó becslések alapján 312,8 millió tonnás gabonatermést prognosztizál az EU-ban. A búza termésmennyiségét (durum nélkül) 145 millió tonnára, a kukoricáét 65 millió tonnára, az árpáét 62 millió tonnára teszi.

Franciaországban 1,6%-kal, Németországban 1,2%-kal, Nagy-Britanniában 8,7%-kal csökkenhet a gabonafélék betakarított mennyisége. Lengyelországban 5%-s, Romániában 11%-os termésbővülés valószínűsíthető.

Gabonafélék várható termésmennyisége

                                                                                                                                 millió tonna

Európai Bizottság Strategie Grain Coceral ADM Copa-Cogeca
Búza 144,6 146,7 148 147,8 145,3
Árpa 62,4 62,6 63,2 63,4 61,4
Kukorica 65,2 62,2 62,4 62,2 60,3
Rozs 7,9 8,4 8,1 8,3 7,8
Gabonafélék 312,8 313,4 314,4 313,5 308,4

Forrás: Európai Bizottság, Copa – Cogeca, Coceral

Az olajos növények közül a repce 2016. évi termésmennyisége (várhatóan
20,9 millió tonna) szűk 1 millió tonnával marad el a tavalyi mennyiségtől. A napraforgó idei termése (8,5 millió tonna) 10%-al haladja meg a tavalyi mennyiséget.

4. napirendi pont: KAP egyszerűsítése

Zöldítési tapasztalatok. Az EU mezőgazdaságilag hasznosított területének
72%-a esik legalább egy zöldítési kritérium hatálya alá. A szántóterület 75%-án alkalmazzák a növénytermesztés diverzifikálására irányuló szabályokat. A szántóterület 68%-án kell megfelelni az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó előírásnak. (Az előírásnak 80%-ban parlagon hagyással, vagy nitrogénmegkötő növények termesztésével felelnek meg a termelők.)

A Bizottság az első év tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a diverzifikációs előírás nem csökkentette az EU termelési potenciálját, a szántóterület mindössze 1%-án (ahol eddig egy növényt termeltek) kellett tényleges változtatást végrehajtani. Az állandó legelőket érintően nem hozott változást a szabályozás.

Az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó előírások miatt megnőtt parlagon hagyott területek nagysága és a fehérjenövények vetésterülete.

A Bizottság kérdőív segítségével mérte fel, hogy a termelők, érdekképviseletek, társadalmi szervezetek hogyan értékelik a zöldítés első évét. A 3300 észrevétel 80%-a termelőktől érkezett. Javaslatként, észrevételként fogalmazódott meg, hogy legalább két diverzifikációs időszakot kellene megállapítani, az ÖKJ előírások túl részletesek, a súlyozási tényezőket harmonizálni szükséges, a keverékekre vonatkozó előírásokon enyhíteni kellene, több rugalmasságra lenne szükség.

A kistermelői rendszert 15 tagállam alkalmazza, Lengyelországban, Romániában, Olaszországban a termelők több mint 40%-a lépett be a rendszerbe.

5. napirendi pont: agrár erdészeti rendszerek

Bemutatásra került egy spanyol kutatás, amely az agrár erdészeti rendszerek pozitív hatásait taglalta. Különböző, fák közötti termesztési módok előnyei, illetve a klímaváltozás káros hatásainak a mérséklésében betöltött szerepe, valamint a rendszerben rejlő - jelenleg ki nem használt – potenciál került hangsúlyozásra. Részletesen ismertettek egy francia modellt, Adour – Garonne-ban 2016. januárjában indult egy projekt 300 gazdálkodó részvételével, ami egy olyan integrált agrár erdészeti rendszer kiépítést célozza, amely képes megoldani a térségben gyakran előforduló vízgazdálkodási problémákat. A projekt 2020. év végén zárul, jelenleg még a kiépítési fázisnál tartanak.

6. napirendi pont: glifozát

A Bizottság meghosszabbította a glifozát használhatóságát (legkésőbb 2017. december 31-ig), nem volt minősített többség az elutasításhoz. A jogszabályi feltételeket módosítják,  3 ajánlást fogalmaznak meg (az egyik formula betiltásra kerül, minimalizálni kell a használatát közterületeken és betakarítás előtt kell használni.)

A következő ülés időpontja: 2016. szeptember 9.

Készítette: Oláh Endre