Jelentés a Copa-Cogeca gabona és olajos növények munkacsoporti üléséről

A Copa - Cogeca 2015. szeptember 21.-i gabona és olajos növények munkacsoporti ülésén a tagállamok képviselői áttekintették a piaci helyzetet, az ágazatot érintő főbb eseményeket és a terméseredményeket.

Jelentés

a Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények, azon belül gabonafélék, olajos és fehérje növények üléséről és a COPA-COGECA gabona munkacsoporti üléséről

Brüsszel, 2015. szeptember 21-22.

COPA-COGECA olajos és fehérje növények munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2. napirendi pont: betakarítási eredmények, kilátások

A tagállami beszámolók alapján az olajos növények 2015. évi terméseredménye elmarad a tavalyi évi kiemelkedő hozamszinttől, de eléri az elmúlt 5 év átlagát. Nagy Britanniában a repce országos termésátlaga 3,7 t/ha volt, jó minőségben, magas olajtartalom mellett került sor a betakarításra. Spanyolországban a repcét kis területen termesztik (40.000 ha), az idei évi termésátlag meghaladta a 3 tonnát hektáronként. A napraforgó termésátlaga a rendkívüli hőség miatt nagyon alacsony lesz. Belgiumban jó minőségben, 4 t/ha-os átlagtermés mellett került sor a repce betakarítására. Svédországban (3,4 t/ha) szintén jó termés volt, Ausztriában (2,7 t/ha) viszont közel 1 tonnával csökkent a hektáronkénti termésátlag. Németországban csökkent a repce vetésterülete és a termésátlaga is (3,9 t/ha) elmarad a tavalyitól, több mint 1 millió tonnával esett vissza a repce termésmennyisége. Franciaországban a termésátlag (3,5 t/ha) kis mértékben elmarad a 2014. évitől, különösen a betakarítás utolsó fázisában csökkentek a hozamok. Lengyelországban mintegy 20%-al (2,6 millió tonnáról 2,1 millió tonnára) csökkent a repce idei évi termésmennyisége.

A Copa-Cogeca összesítése alapján az EU-28 –ak olajos növény termelése 2015- ben 31,5 millió tonna lesz, ami 9%-al marad el a 2014. évi 34,4 millió tonnától. A legnagyobb visszaesés a repcében következik be (23,6-ről 21 millió tonnára). A napraforgó betakarítása még zajlik, nincsenek végleges adatok, de a jelenlegi várakozások alapján mintegy fél millió tonnával csökken az EU-28-ak termésmennyisége. A szója esetén 10%-os termésbővülés valószínűsíthető.

3. napirendi pont: piaci folyamatok

A piaci folyamatokat bemutató tájékoztató kiemelte, hogy a szójatermés az Egyesült Államokban meghaladta a várakozásokat és Dél Amerikában is nagyon magas szintet ért el. A kínai kereslet mérséklődésével az árak csökkennek. A repce termésmennyisége az EU-ban és Kanadában is csökkent, a készletek szintje sem túl magas. A napraforgó betakarítása még tart, az EU-ba csökken a termésmennyisége. A pálmaolaj termelés nőtt, az árak csökkennek, ami kihatással lehet a repce árára is.

4. napirendi pont: KAP végrehajtása a tagállamokban, fehérjenövények támogatása

A Copa – Cogeca készíteni fog egy felmérőlapot, amelyen az egyes tagállamokban alkalmazott fehérjenövény támogatásokról kérnek információt.

5. napirendi pont: neonikotinoidok

A tagállamok a neonikotinoidok használatának betiltása kapcsán ismételten kifogásolták, hogy a Bizottság a nélkül hozta meg ezt a döntést, hogy gazdasági hatáselemzéseket készített volna. Több delegált vitatta a betiltás megalapozottságát, a termelők számos tagállamban a nemzeti minisztériumokhoz fordultak a tilalom feloldásának kezdeményezése érdekében.

COPA-COGECA gabona munkacsoporti ülés

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

A napirend és az előző ülés jegyzőkönyve változatlan tartalommal elfogadásra került.

2-3. napirendi pont: kilátások, piaci helyzet

A tagállami beszámolók alapján az EU-28-ak gabonatermése 5 %-al marad el a 2014. évitől, a várakozások szerint 303 millió tonna lesz. A búza termésmennyisége 1 %-kal csökken (146 millió tonna), míg az árpa mennyisége stagnál (57 millió tonna). A kukorica vonatkozásában közel 20%-os visszaesést jeleztek a tagállamok (60 millió tonna).

Olaszországban a búza, durumbúza és árpa terméseredményei a tavalyi szint közelében alakultak, ugyanakkora kukorica esetében közel 1 millió tonnás terméskiesést valószínűsítenek. Szlovákiában szintén a kukorica termésátlaga csökken jelentősen (5,5t/ha), ugyanakkor itt probléma van a sörárpa értékesítésével is, a felvásárlási árak 100 €/t alá zuhantak, az intervencióra történő felajánlás is valós alternatívaként jelentkezik. Csehországban szintén a kukorica jelenti a kritikus pontot, számottevő terméskiesésre számítanak. Lengyelországban a búza és árpa termésátlaga nem változott érdemben tavalyhoz képest, ugyanakkor a rozs és tritikálé (mindkét növényt 1 millió hektár feletti területen termesztik) hozama valamelyest csökkent. Írországban az alacsony felvásárlási árak cash-flow problémát okoznak a termelőknek. Belgiumban a búza fehérjetartalma valamelyest alacsonyabb a megszokottól, de jő minőségű a betakarított termény. Ausztriában a várakozásokat meghaladó mennyiségű búza és árpa került betakarításra, ugyanakkor a kukorica esetében 25%-os terméscsökkenést prognosztizálnak. Németországban a búza termésátlaga a tavalyi 8,6 t/ha-ról 8,0 t/ha ra csökkent, a minősége jó. Árpából több termett mint tavaly, a kukorica ez évi becsült átlaghozama (7,8 t/ha) jócskán elmarad a tavalyi 10,7 t/ha-os eredménytől). A biogázt telepek silókukorica igénye miatt egyes térségekben hiány alakult ki silókukoricából. Franciaországban búzából és árpából is nagyon jó terméseredmények születtek (búzatermésük meghaladta a 40 millió tonnát), és a minőség is jó. A kukoricatermésükben 4-5 millió tonnás visszaesést prognosztizálnak. Spanyolországban a kukorica 10%-os hozamcsökkenését valószínűsítik. Nagy Britanniában 8,5 t/ha volt a búza termésátlaga, jó minőségű termény került betakarításra. Az őszi és tavaszi árpa is jó termést adott, a minőség is megfelelő.

4. napirendi pont: MIFID rendszer

A politikai megállapodás 2014 januárjában született meg, a rendszer 2017 januárjában lépne életbe. Alapvető célja, hogy növelje az átláthatóságot és csökkentse a kockázatokat a mezőgazdasági termékekkel való kereskedés során. A Bizottság a fizikai és pénzügyi piacok közötti kapcsolat szabályozásával kíván nagyobb átláthatóságot elérni, meghatározva azokat a szabályokat, amik a pénzügyi eszközökre, szerződésekre, derivatív termékekre, kereskedőkre stb. vonatkoznak. A végrehajtásra vonatkozó egyeztetések EU-s szinten zajlanak, ugyanakkor a nemzeti egyeztetések sok tagállamban még el sem kezdődtek.

5. napirendi pont: tároló kapacitás és infrastruktúra a gabona szektorban

A COPA-COGECA és a Rabobank felmérést indított az EU-s tagállamokban található tárolókapacitások, valamint az ágazati infrastruktúra összegzésére. Németországban november 24-én szemináriumot tartanak, ahol az eredmények alapján azt kívánják megvitatni, hogy milyen további beruházásokra lenne szükség, a gabonatárolás és szállítás területén. (Duna korridor, Atlanti korridor, Balti korridor)

6. napirendi pont: termelési költség monitor

A Copa – Cogeca összeállít egy táblázatot, amelyben a főbb műtrágyaféleségek és növényvédőszerek aktuális árait gyűjtené össze a tagállamokból. Évente két alkalommal kellene adatot szolgáltatni, a Copa – Cogeca összesítené és közzétenné a beérkezett információkat. Első körben az adatszolgáltatással érintett termékek körének meghatározása zajlik.

7. napirendi pont: promóció a gabonaszektorban

Az EU-s promóciós támogatás hatályát kiterjesztették a gabonaszektorra is. Az EU prioritásokat határozott meg (minőségi, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek promotálása, stb.) és különböző térségek kerültek kijelölésre (Egyesült Államok és Kanada, Dél-Amerika, Ázsia) ahol a promóciós tevékenységet végre lehet hajtani. Néhány tagállamban már működnek hasonló programok, ezek a gabonafélék fogyasztásának jótékony hatásaira hívják fel a figyelmet, a konyhakésztermékeket népszerűsítik stb.

Civil Dialogue Group (Társadalmi Párbeszéd Csoport) szántóföldi növények ülése

1. napirendi pont: a napirend és az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása, az elnök és alelnök megválasztása

A napirend elfogadásra került, az előző ülés jegyzőkönyve még nem készült el, így annak jóváhagyása elmaradt.

A társadalmi párbeszéd csoport egyhangú szavazással Jean-François ISAMBERT-et a csoport elnökének, Jean-Michel ASPAR-t pedig első alelnöknek megválasztotta.

2. napirendi pont: piaci helyzet, terméskilátások

A Bizottság a legutolsó termésadatok és becslések alapján 297 millió tonnás gabonatermésre számít az EU-ban. (Ez 33 millió tonnával marad el a tavalyi termésmennyiségtől.) A piaci várakozások az egyéb szervezetek részéről 298-307 millió tonna között alakulnak. A búzatermés mintegy 5%-al csökkenhet (149 millió tonnáról 141 millió tonnára), az árpa mennyisége hasonló mértékben eshet vissza, míg a kukorica mennyisége 20%-ot meghaladó mértékben csökkenhet. (78 millió tonnáról 59 millió tonnára.)

Gabonafélék várható termésmennyisége

                                                                                                                                 millió tonna

Forrás: Európai Bizottság, Copa – Cogeca, Coceral

Franciaországban 4%-kal, Németországban 10%-kal, Lengyelországban 12%-al, Olaszországban 11%-kal, Nagy-Britanniában 8%-kal csökkenhet a gabonafélék betakarított mennyisége. A legjelentős visszaesés a főbb gabonatermelő tagállamok közül Magyarországon és Romániában következhet be.

Az olajos növények közül a repce 2015. évi termésmennyisége (20,8 millió tonna) mintegy 14%-al marad el a tavalyi mennyiségtől. A napraforgó idei termése szintén elmarad a tavalyitól, 8 millió tonna körül alakulhat.

Az EU a 2014/15-ös gazdasági évben búzából, kukoricából és árpából is rekordmennyiséget exportált.

Az EU búzaexportja meghaladta a 33 millió tonnát, ami 64%-al több az elmúlt 5 év átlagánál (20,4 millió tonna). A legnagyobb exportőrök Franciaország (11,7 mt) Németország (7,8 mt) és Románia (4,1 mt) voltak. A főbb célállomások: Algéria, Egyiptom, Marokkó és Szaúd Arábia.

Az EU árpa exportja 80%-al haladta meg az elmúlt 5 év átlagát 2014/15-ben, közel 13 millió tonnára emelkedett. A legnagyobb exportőrök Franciaország (4,4 mt) Németország (2,0 mt) és Románia (1,6 mt) voltak. A főbb célállomások: Kína, Szaúd Arábia, Japán és Algéria.

Az EU kukoricaexportja közel a duplájára (4 millió tonnára) emelkedett 2014/15-ben az elmúlt 5 év átlagához képest. Az export 64%-át Románia bonyolította. A főbb célállomások: Törökország, Dél-Korea, Egyiptom, Kína.

A gabonaexportot segítette, hogy Oroszország export adót vetett ki a búzára, míg Ukrajna szigorította a búza export feltételeit. Egyes tagállamok (pl. Bulgária) előtt megnyílt a kínai piac is, mivel sikerült megállapodásra jutniuk a növény egészségügyi kérdésekben.

Az EU búzaimportja nem jelentős (alig 3 millió tonna), ennek fele Ukrajnából érkezett. A 9,3 millió tonnás kukorica import 60%-a szintén Ukrajnából került az EU piacára.

3. napirendi pont: tájékoztató agabonatárolókról készült felmérés eredményéről

A Bizottság kérdőívére 19 tagállam válaszolt, e szerint az elmúlt években 14 tagállam hajtott végre jelentősebb beruházásokat a tárolási kapacitás bővítésére. 2004 óta 5 tagállamban jelentkezett komolyabb tárolási probléma. Az infrastruktúrához kapcsolódóan kiemelésre került, hogy a szállítások 75%-a közúton, 18%-a vonaton, 7%-a pedig vízi úton történik.

4. napirendi pont: nitrogén monitorozás

A Fertilizer Europe képviselője tartott előadást a nitrogén hasznosulásról. Egy szakértő panel került felállításra, amelynek a célja, hogy kapcsolatot építsen a tudomány, az élelmiszeripar valamint az uniós és nemzeti hatóságok között. 2014-ben alapították 19 szakértővel, 9 különböző országból. Közülük 12 fő tudós, 4 fő hivatali, 3 fő pedig élelmiszeripari szakértő. A csoport célja, hogy a nitrogén hasznosulást végigkövessék az élelmiszeriparban. Egy olyan, könnyen használható indikátor kidolgozását szeretnék megvalósítani, ami az input és output adatok révén alkalmas az egész élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálat elvégzésére.

5. napirendi pont: Neonikotinoidok, derogációk áttekintése

A neonikotinoidok használatának betiltása számos tagállamban súlyos problémát okozott. A hatóanyag kiváltása nem mindenütt lehetséges, a többszöri kezelések költségnövekedést okoznak és több esetben a hatékonyságuk sem kielégítő. Az EFSA-hoz szeptember 30-ig nyújthatóak be azok az új tudományos eredmények, amely alapján az intézkedés felülvizsgálata kezdeményezhető. Jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy mikor születhet döntés a kérdésben.

2015-ben több tagállam is szükséghelyzeti engedéllyel alkalmazta a neonikotinoid hatóanyagú szereket. Legnagyobb területen Románia és Bulgária kérte az engedélyt (napraforgóra és kukoricára), de Finnország (repce), Dánia (repce) és Észtország (repce) is alkalmazta ezeket a szereket.

Készítette: Oláh Endre