Tájékoztató a megszűnt veszélyhelyzet alatt hozott egyes intézkedések további hatályáról

A MOSZ a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után folyamatosan tájékoztatta a tagszervezeteket elektromos hírlevelekben a veszélyhelyzetben hozott rendkívüli intézkedésekről. A különleges jogrendben kormányrendeletként hozott intézkedések a veszélyhelyzet június 18-i megszűntetésével hatályukat vesztették. Ezeknek az intézkedéseknek a veszélyhelyzet utáni alkalmazhatóságáról rendelkezik a 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) valamint a veszélyhelyzet megszüntetése utáni átmeneti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: ÁR). De ide kapcsolódik a 2020. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: adó tv.) is, amely a vészhelyzeti időszakban hozott egyes adóintézkedések jogszabályi rendezését szolgálja.

Az alábbiakban tételesen bemutatjuk a MOSZ tagok számára releváns vészhelyzeti rendelkezéseket és az azokat érintő változásokat.

1. Rendezvények és gyűlések

Ismét tarthatók rendezvények és gyűlések.

A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével egyidejűleg (2020. március 11.) megtiltotta, hogy zárt helyen 100 főnél több személy, nem zárt helyen pedig 500 főnél több személy részvételével rendezvényt tartsanak. E korlátozás érvényesítéséért a rendező, valamint a helyiség üzemeltetője volt a felelős. A 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet ezt a tilalmat – létszámra és helyszínre tekintet nélkül – általánossá tette azzal, hogy mind a rendezvény, mind a gyűlés helyszínén való tartózkodást megtiltotta. E tilalomról, illetve ennek a tagjaink működését érintő vonatkozásairól (közgyűlések, taggyűlések megtartásának lehetetlensége) március 23-ai elektronikus hírlevelünkben adtunk tájékoztatást.

A veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg a kormány egészségügyi válsághelyzetet hirdetett ki és járványügyi készültséget vezetett be. A készültség alatt a Kormány ugyan megtilthatja a rendezvények szervezését és látogatását, de a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet ilyen tilalmat vagy korlátozást nem tartalmaz.

 1. A jogi személyek döntéshozatala, a beszámoló és a mérleg elfogadása

A veszélyhelyzet során a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (az u.n. „nagypénteki rendelet”) lehetővé tette, hogy a legfőbb döntéshozó szerv videokonferencia formájában is ülésezhessen vagy döntését ülés tartása nélkül meghozhassa akkor is, ha ezekre saját szabályai egyébként nem adnak lehetőséget. A rendelet szabályainak értelmezéséről részletes tájékoztatást adtunk a 2020/13-12 Hírlevélben. E szabályoknak a hatályát a Tv. 2020. december 31-ig meghosszabbítja. Ebben az időszakban, videokonferencia formájában a legfőbb szerv úgy is ülésezhet, hogy azon egyes tagok személyesen megjelennek. A veszélyhelyzet megszűnése után ülés tartása nélküli döntéshozatalra azonban nem kerülhet sor, ha a létesítő okirat a döntéshozatal e módját kifejezetten tiltja. A veszélyhelyzet elmúltával (2020. június 18. után) megszűnik annak a lehetősége, hogy az ügyvezetés a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben (pl. beszámoló, mérleg elfogadása) döntést hozzon.

A Tv. meghosszabbítja a jogi személy olyan vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a mandátumát is, akik esetében a mandátum a veszélyhelyzet megszűnését követően legkésőbb 2020. szeptember 16-án jár le. Ugyanez vonatkozik azokra a tisztségviselőkre, akiknek a mandátuma a vészhelyzet ideje alatt járt le.

A Tv. meghatározza, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül mely esetekben és milyen napirenddel szükséges összehívni a legfőbb szerv rendkívüli ülését. Ezek:

• Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetés a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott.
• Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a „nagypénteki rendelet”, illetve a Tv. alapján meghosszabbodott.
• Kft és Zrt esetén a tőke leszállításáról, pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról szóló határozathozatal, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.

A Tv. fenntartja a „nagypénteki rendelet+ által, az írásbeli jognyilatkozatok megtételével kapcsolatban bevezetett rendelkezéseket.

A Tv. fenntartja azt a szabályt, ami szerint a beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők – ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

 2. Adózás

• Az adókötelezettségek teljesítése

A kormány 140/2020. (IV. 21.) rendelete (Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről) értelmében változtak a mérleg-, és egyes adóbevallási, benyújtási, valamint fizetési határidők. Ennek keretében a társasági adó, a KIVA, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék vonatkozásában tolták ki az „egyes” kötelezettségének határidejét 2020. szeptember 30-ig.

Az intézkedés továbbra is hatályos. Részleteket a 2020/13-13 Hírlevélben adtunk közre.

• Csökken a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke

Az adót tv. (Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény) véglegesíti a 2016. évi bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően végrehajtott szociális hozzájárulási adó csökkentést. Az adó mértéke 2020. július 1-vel 17,5 százalékról 15,5 százalékra módosul.

Ezzel összefüggésben az Szja. törvény is módosul. Ha az őstermelő (magánszemély) kötelezett a jövedelem után a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, a megállapított jövedelem 85 százaléka helyett 87 százalékot kell jövedelemként figyelembe venni.

Részleteket a 2020/13-13 hírlevélben tettük közzé.

• Eltörölték a fejlesztési tartalék 50%-os szabályát

Az adó tv. eltörli a Tao tv. szerinti fejlesztési tartalékra vonatkozó 50 százalékos szabályt is. Ennek értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.

A törvény valójában a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló 171/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet intézkedéseit emeli át.

Erről a 2020/13-14 Hírlevélben számoltunk be részletesen.

• Megbízható adós minősítés

A kormány 140/2020. (IV. 21.) rendelete könnyítette a megbízható adózói minősítés feltételeit a vészhelyzetre, valamint az azt követő 30 napos időszakra, illetve negyedévre vonatkozóan. A jogfolytonosság okán ezek a rendelkezések is hatályban maradnak.

 A könnyítés feltételeit a 2020/13-13 Hírlevél tartalmazza.

• Széchenyi Pihenő Kártya

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően (1. § (4) bekezdés a) pont) 2020. április 22-től a 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

Az alszámlákra vonatkozó összeghatárok az alábbiak szerint alakulnak: a) szálláshely alszámla legfeljebb évi 400 ezer forint, b) vendéglátás alszámla legfeljebb évi 265 ezer forint, e) szabadidő alszámla legfeljebb évi 135 ezer forint.

A módosításról a 2020/13-15 Hírlevélben számoltunk be.

• Őstermelői igazolvány

A 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításával a 2020. május 31. után kiállított ideiglenes igazolvány – az általános 60 nappal szemben - 2020. december 31-ig igazolja, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult a Szja. tv. mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra.

Az ÁR. módosítás emellett több jelenlegi rendelkezést hatálytalanít. Így a jövőben az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány pótlásáért nem kell majd fizetni. Hatályát veszíti az a szabály is, hogy ha az igazolvány a tárgyév végével lejár, az őstermelő a tárgyév október 1. és december 31. napja között kérheti az új igazolvány kiállítását. Eltörlik azt a rendelkezést is, miszerint az értékesítési betétlap csak a kiállítás napjától hatályos, ha március 20. napja után kérelmezik annak kiállítását.

3. Foglalkoztatás

• A foglalkoztatás átmeneti szabályai

A Kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló rendelete néhány eltérést tett lehetővé a Munka Törvénykönyve szabályaitól a veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében. Ilyenek voltak a munkaidő-beosztás közlése, az otthoni munkavégzés elrendelése, illetve a külön megállapodás szélesebb körben alkalmazható elrendelése. Ezen szabályok még 2020. július 1-ig alkalmazhatóak.

Magukról a szabályokról a 2020/13-5 Hírlevélben adtunk tájékoztatást.

• Munkaidőkeret

A vészhelyzet ideje alatt a Kormány lehetővé tette, hogy a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendeljen el, illetve e rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt munkaidőkeretet a fenti időtartamra meghosszabbíthatja. Az elrendelt vagy meghosszabbított munkaidőkeretek a vészhelyzet után is érvényben maradnak, amíg le nem járnak. A vészhelyzet után elrendelt munkaidőkertekre ez a lehetőség már nem vonatkozik.

Az intézkedésről részletesen a 2020/13-12 Hírlevélben adtunk tájékoztatást.

Az átmeneti szabályokról szóló törvény ugyanakkor a vészhelyzettől függetlenül beemeli a 24 hónapos munkaidőkeret elrendelésének lehetőségét a Munka Törvénykönyvébe. Az új rendelkezés szerint az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján - engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

• Egyszerűsített foglalkoztatás

A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunkára vonatkozó rendkívüli intézkedések (évi 120 napról 180 napra, havi 15 napról 20 napra) 2020. december 31-ig alkalmazhatóak.

Az intézkedésekről a 2020/13-13 Hírlevélben adtunk tájékoztatást.

• Határátlépési szabályok

Részleteiben változtak a szomszédos nem uniós országokból származó mezőgazdasági dolgozókra vonatkozó határátlépési szabályok a május 6-i állapothoz képest, ezért ennek szabályait külön ismertetjük.

A szabályozás a Szerbiából és Ukrajnából érkező munkavállalókat érinti leginkább, tekintve, hogy az Európai Unió tagállamaira nem vonatkoznak a korlátozások.

A Magyarországgal szomszédos államból az agrárágazat (TEÁOR és TESZOR 01, 02 és 03) munkaerőigényének biztosítása céljából a szomszédos állam állampolgárai vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár (a továbbiakban: agrárágazatban dolgozó) csoportos határátlépésére kijelölt határátkelőhelyen az országba beléphetnek és munkát vállalhatnak.

Az agrárágazatban dolgozó beléptetésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a munkáltató a tervezett belépés előtt legalább 48 órával az agrárágazatban dolgozó belépéséről az országos rendőrfőkapitány által meghatározott elektronikus formában értesíti a kijelölt és igénybe venni kívánt határátkelőhely szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget

• az agrárágazatban dolgozó nevét,
• a határátlépés során felhasználni kívánt személyazonosításra alkalmas okmányának számát,
• a tervezett munkavégzés és a szállás helyét és a munkavégzés tervezett időpontját tartalmazó kimutatás megküldésével,

b) az agrárágazatban dolgozó egészségügyi vizsgálaton átesett, és ennek során COVID-19 betegség gyanúját nem állapították meg.

Az agrárágazatban dolgozó beléptetésének az Európai Gazdasági Térség tagállamán kívüli harmadik ország állampolgárának magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezéseken túl további feltétele a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés megléte, vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette.

A Magyarország területére történő belépés további feltétele:

• a határátlépés alkalmával az a) pont szerinti értesítés másolatának bemutatása,
• a munkáltatóval kötött érvényes munkaszerződés vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette.

Az agrárágazatban dolgozót a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

Az agrárágazatban dolgozó Magyarországra történő belépését követő 14 napon keresztül a munkáltató és az agrárágazatban dolgozó a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat köteles betartani.

A munkahelyi karanténra vonatkozó szabályok:

• Az agrárágazatban dolgozót a beléptető határátkelőhelytől a munkáltatónak kell szervezett formában, csoportosan a szállás helyére szállítania, az agrárágazatban dolgozó egyéni utazása a munkahelyi karantén ideje alatt tilos.

• Az agrárágazatban dolgozó a munkahelyi karantén ideje alatt a szálláshelyét csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyhatja el.
• Az agrárágazatban dolgozó étkezéséről és ellátásáról a munkáltató gondoskodik.
• Ha az agrárágazatban dolgozó a munkahelyi karantén időtartama alatt bármilyen betegségre utaló tünetet tapasztal, köteles erről a munkáltatót azonnal tájékoztatni.
• A betegségre utaló tünetet észlelését követően az agrárágazatban dolgozó munkát nem végezhet, őt a munkáltató köteles elkülöníteni a többi agrárágazatban dolgozótól, és a munkáltató köteles egy órán belül telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot.
• Az agrárágazatban dolgozó Magyarország területéről való kiléptetését a tervezett kilépés előtt legalább 48 órával a munkáltató előre bejelenti a belépésre igénybe vett határátkelőhely szerint illetékes határrendészeti kirendeltségnek és a járványügyi hatóságnak.           

4. Hitelezés

• Fizetési moratórium

Továbbra is él a 2020. március 19-én, a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet alapján hatályba lépett törlesztési moratórium, amely a hitel- és kölcsönszerződésekre, illetve a pénzügyi lízingszerződésekre terjed ki és magában foglalja mind a tőke törlesztésének, mind a kamatok és díjak fizetésének halasztását.

A fizetési haladék 2020. december 31-éig tart.

Részleteket a 2020/13-7 Hírlevélben tettük közzé.

• NHP Hajrá

Folytatódik az NHP Hajrá, melynek keretében belföldi székhelyű KKV-k igényelhetnek 2,5% maximált kamat mellett, beruházási, forgóeszköz-finanszírozási, támogatás előfinanszírozási, valamint hitelkiváltás célú hitelt (kölcsönt).

Az intézkedésekről a 2020/13-13 Hírlevélben adtunk tájékoztatást. 

5. Termelői kiszolgáltatottság

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényt is módosították (a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet módosításáról 180/2020. (V. 4.) kormányrendelet).

A módosításokról a 2020/13-14 Hírlevélben részletes tájékoztatás található.

6. Közlekedés, szállítás, műszaki ügyek

• Öntözés

A veszélyhelyzet átmeneti szabályai között az öntözésre vonatkozóan az alábbi rendelkezést hozták: a vízhasználó ez év december 31.-ig a ténylegesen felhasznált vízmennyiség után köteles megfizetni a vízkészletjárulékot, akkor is, ha az nem éri el az engedélyében szereplő 80%-os felhasználást. Ennek érvényesítéséhez az éves bevallásban külön nyilatkozatot kell kiállítani.

• Tűzvédelmi szabályzat

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletében foglalt 1. táblázatban meghatározott műszaki megoldások (pl. tűzoltó készülékek, fali tűzcsap, beépített tűzjelző berendezés) veszélyhelyzet miatt elmaradt időszakos felülvizsgálatára, karbantartására az arra kötelezettnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül – igazolt módon dokumentálva – intézkednie kell.

Az intézkedésekről a 2020/13-14 Hírlevélben adtunk tájékoztatást.

• Munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok

A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül a veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata, a nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata, az emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat, a hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények

időszakos ellenőrzése, valamint a villamos berendezések esetében számos felülvizsgálat.

• Jogosítványok, vizsgálatok érvényessége

A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek.

A veszélyhelyzet idején lejárt, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

• EKÁER

A kockázatos termékek vonatkozásában a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a kormány 140/2020. (IV. 21.) rendelete mentesített a kockázati biztosíték nyújtása alól. A jogfolytonosság okán – a vészhelyzet elmúltával - törvényi szintre emelik a rendelkezést.

Részleteket a 2020/13-13 Hírlevél tartalmazza.