Kárenyhítési állásfoglalás
2018 őszén a szokatlanul hosszú csapadék-mentes időszak és a sokévi átlagnál melegebb időjárás következtében az ország egyes területein az őszi vetésű növények, mint a repce és egyes gabona fajták fejlődése nagymértékben elmaradt a kívánatostól, nem egy esetben az elvetett magok ki sem keltek.
A növények fejletlen volta, valamint az átteleléssel kapcsolatos kockázatok miatt a biztosító társaságok jellemzően nem szerződtek a termelőkkel. Nem mellékes tény, hogy a termelők sem voltak biztosak abban, hogy a jelentős díjak mellett érdemes biztosítást kötniük. Ha ugyanis tavasszal másodvetés mellett döntenek, a biztosítási díj az ablakon kidobott pénz.
A kialakult helyzet azért okoz problémát, mert a 2018. november 1-én kezdődött új kárenyhítési év vonatkozásában - a kárenyhítési törvény értelmében - a mezőgazdasági termelő csak a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően - az adott kár-enyhítési évre vonatkozóan - nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A megoldás érdekében a MOSZ az Agrár-minisztériumhoz fordult.
A Minisztérium írásbeli tájékoztatása szerint a megkötött biztosításnak - amely lehet piaci alapú is - nem kell feltétlenül kiterjednie az aszálykockázatra, tovább a biztosítás megköthető a következő évi vegetációs idő-szakban is. Így a termelőnek nem feltétlenül szükséges magas díjú mezőgazdasági biztosítást kötnie és a biztosítónak sem kell túlzott kockázatot vállalnia a biztosítási szerződés megkötésével.
A MOSZ mindezek értelmében azt javasolja az érintett tagjainak, hogy amennyiben nincs szükség másodvetésre, az őszi vetésű növényekre a tél elmúltát követően kössenek biztosítást. Ezzel nem vállalnak indokolatlan terheket, ugyanakkor jogosultságot szerezhetnek – az egyéb feltételek fennállása esetén – a kárenyhítési juttatás teljes összegére.