Aggasztónak látják a jövőt a gazdák, egyre erősödik a bizalmatlanság a magyarországi agráriumban
2026. február 12.
A kedvezőtlen piaci folyamatok, a kockázatkerülő finanszírozás, az exportpiacok beszűkülése, a politikai nyomás és a visszaélések állnak a háttérben.
A hazai agráriumban egy mind aggasztóbb fejlemény az elmúlt év második felétől megjelent, majd az év végétől robbanásszerűen erősödött és általánossá vált a bizalmatlanság – vontuk le a tanulságot több gazdálkodó lapunknak tett beszámolójából. A jelenség immár a termelésen túl is rányomja a bélyegét a kereskedelemre és a forgalmazásra is, ami lassítja, sőt olykor megakasztja a gazdától a polcig tartó folyamatot – tették hozzá.
Az egyre terjedő óvatosságot az idei év eleji fejlemények gyorsították igazán – erősítette meg a gazdák véleményét Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Mostanra a hazai agráriumot áthatja a bizalmatlanság, ami már a finanszírozói oldalon, a bankok és hitelintézetek részéről is egyértelműen érzékelhető. Maga is úgy látja, mindez már a kereskedelmet is visszaveti.
Már tavaly év végén is arról beszéltek a gazdák, hogy rossz irányba mennek a dolgok, főként az állattartó ágazatok esetében. A helyzet azóta – akkor még elképzelhetetlennek tűnő mértékben – tovább romlott.
A nyerstej felvásárlási ára a korábbi kilogrammonkénti 200–210 forintról sok esetben 100 forint alá esett, de találni már 50 forint körüli ajánlatot is, miközben az önköltségi szint kilogrammonként 150–170 forint között húzódhat. Az élősertés esetében is hasonló trendeket látni: jelenleg az átvételi ár sok esetben már a 400 forintot sem éri el, miközben ez tavaly még 850 forint környékén is járt, és az önköltség jellemzően kilogrammonként 550 forint környékén húzódik. Mostanra az élőcsirke ára is nagyot zuhant, kilogrammonként 450 forint fölötti szintekről 390 forint alá, ami már szintén a veszteséges tartományt jelenti – magyarázta a szervezet vezetője.
Ha mindez nem lenne elég, a gabonapiacon is hasonló folyamatokat látni. A búza ára mostanra tonnánként 70 000 forint alá esett, ami sok helyen, az alacsony termésátlagok miatt, ugyancsak az önköltségi szint alatt van. Itt ráadásul a hazai átmenő készlet (az a megmaradt mennyiség, amely akkor lesz a hazai raktárakban, amikor az új termést elkezdik betakarítani és a tárolókba szállítani) 1,2 millió tonnára tehető. Ez jellemzően 200 ezer tonna szokott lenni, vagyis a hazai gabonakereskedelmet a szokásos búzamennyiség ötszöröse feszíti. Kukorica esetében ugyancsak 1,2 millió tonnás hasonló készletekre lehet számítani, aminek jellemzően 300–500 ezer tonna között kellene lennie. Erre jött még rá a Bászna Gabona fizetésképtelensége, ami az említett bizalmatlanságot tovább növelte. Itt ugyanis az árualap egy része is eltűnt a rendszerből, és annak ellenértéke sincs meg. Csak adósság maradt, ami egyértelműen riasztó „élmény” a termelőknek, a kereskedőknek és az ellátási láncban lehetséges szereplőként megjelenő bankoknak egyaránt. Koncz Máté szavai szerint a pénzintézetek bizalmatlansága az agrár-ügyfelekkel szemben február elejére borzasztóan magas szintre ugrott.
https://nepszava.hu/3311389_agrarium-gazdak-bizalmatlansag-politika-piac-kockazat