Új VP-t a régi hibái nélkül!

A 2014-2020-as vidékfejlesztési ciklus tényleges lezárása még várat magára, de már most gőzerővel készülni kellene a 2 éves átmenti időszakra és az új ciklus feltételeinek  kialakítására. A jelenleg futó Vidékfejlesztési Program kudarcait nem kellene megismételni. A MOSZ számtalan alkalommal hívta fel a döntéshozók figyelmét a problémákra, számtalan javaslattal élt, de - most már visszaigazoltan jogos - felvetései süket fülekre találtak.

 

A tanulságokat pedig érdemes lenne levonni. Így talán elkerülhető lenne a pályázati kiírások késedelme, a folyamatos, olykor 20-30 alkalommal bekövetkező módosítása. Nem kellene egy-másfél évet várni a pályázatok elbírálására, így nem kellene a termelőknek azzal szembesülniük, hogy mire elkezdhetik a beruházást a tervezett költségeik 20-30%-al is megemelkednek.

Azt, hogy lehet máshogy is csinálni, nem csak mi mondjuk, hanem más magyarországi operatív programok (pl. ITM által kezelt) gyakorlata is bizonyítja. Máshol volt lehetőség a megemelkedett költségek kompenzálására, máshol le tudták szorítani a bírálati időket 1-2 hónapra, így biztosítva, hogy például a COVID kapcsán meghirdetett beruházási támogatások gyorsan eljussanak a sok ezer érintetthez. Az agrártermelők az ugyanezen okból meghirdetett VP beruházási jogcímek kapcsán még csak olyan ígérettel bírnak, hogy április-májusra elbírálják a pályázataikat.

A 2021-2027-es vidékfejlesztési programot új alapokra kell helyezni, el kell kerülni a múlt hibáit. Ennek érdekében a MOSZ olyan rendszer felállítását kezdeményezi, ahol a pályázatok kiírásától a kifizetésig egy kézben összpontosul a felelősség és a cselekvési lehetőség. A nemzeti társfinanszírozás mértéket a jelenlegi, az unióban a legalacsonyabb szintről a lehetséges maximumra (80%) kell emelni. A beadott pályázatok bírálati idejét le kell szorítani 3 hónapra, míg a kifizetési kérelmek kiegyenlítésére 1 hónapos határidőt kell megszabni. A vidékfejlesztési források jó részét a versenyképesség javítására és modernizációra, azaz beruházásokra kell fordatani, mert e nélkül a fokozott zöld célkitűzések sem teljesíthetőek. A beruházási forrásokat így elsődlegesen az állattenyésztési ágazat és kertészet fejlesztésére, öntözésfejlesztésre, a precíziós gazdálkodás erősítésre, digitalizációra kell felhasználni. A támogatott szaktanácsadást – ami a termelők felkészítésében kiemelt szereppel bír - az első programok egyikeként kell elindítani.

Adott a lehetőség, hogy érdemi modernizációra, előrelépésre kerüljön sor az agráriumban. Vannak és lesznek források - eddig le nem hívott, átmenti évre jutó, helyreállítási alapból elérhető, vidékfejlesztési - ezeket jól pozícionálva, egy olyan program mentén kell felhasználni, ami a versenyképesség növelését tartja szem előtt. A megfelelő program mellet szükség van egy alapvetően megújított intézményrendszerre is, ami előre rögzített határidőkön belül, hatékonyan és gyorsan képes eljutatni a forrásokat a termelőkhöz.

A MOSZ felszólítja az agrárkormányzatot, hogy soron kívül, az uniós normáknak megfelelően, kezdődjenek érdemi szakmai egyeztetések a 2021-22-ben rendelkezésre álló források felhasználásáról és - más minisztériumok gyakorlatához hasonlóan – a 2023-27-es időszakot felölelő stratégiai tervről, ami az agrárium vonatkozásában a vidékfejlesztést is magába foglalja.

Az eddigi rossz tapasztalatok alapján mind ez nem lenne hiábavaló.

Budapest, 2021. január 7.