Uniós költségvetés, KAP-ot érintő döntések – Aktuális helyzet 2020. október közepén

2020. július közepén a Tanács maratoni tárgyalássorozatot követően elfogadta az unió 2021 - 2027-es időszakra szóló költségvetését, melynek része a többéves pénzügyi keret – ez az unió klasszikus költségvetése – és az ehhez kapcsolódó, 750 milliárd euró keretösszegű Helyreállítási Alap (Next Generation EU)

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniónak lenne elfogadott költségvetése, mivel azt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Erre legkorábban október végén kerülhet sor. Az Európai Parlament jelen formájában ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja megállapodást, megkezdődtek a háromoldalú (Parlament, Bizottság, Tanács) egyeztetések, ahol a legélesebb viták a jogállamisági feltételeket, illetve az unió saját bevételi forrásait illetően várhatóak.

Az Európai Parlament négy legnagyobb párja augusztus végén közös levélben jelezte az állam- és kormányfőknek, hogy a Tanács júliusi megállapodásában homályosan megfogalmazott jogállamisági feltételrendszernél sokkal szigorúbb előírást és szankciós rendszert vár el. Ha nem lesz ilyen, akkor az EP nem adja áldását az uniós költségvetésre.

A 2021. évi támogatási keretösszegek attól függően alakulnak, hogy az EP mikor fogadja el az unió költségvetését. Ha a költségvetést még ez évben elfogadják, akkor nagy valószínűséggel az átmenti évre meghatározott - a Hírlevél előző számában részletesen bemutatott - szabályok és források figyelembe vételével gazdálkodhatunk 2021-ben. Ha nem kerül elfogadásra, akkor a 2021-es források összege bizonytalanná válik - meg nem erősített információk alapján a 2020-as keretösszegek lesznek felhasználhatóak – és ez esetben valószínűleg a támogatások igénybevétele is a 2020-as szabályok szerint történhet.

A Tanács által elfogadott 7 éves pénzügyi keret összege (2018-as árakon) 1074,3 milliárd euró, amit kiegészít egy 750 milliárd eurós Helyreállítási Alap (NGEU – Next Generation EU) Ez az első alkalom, hogy az EU hitelt vesz fel, ez a forrása a 750 milliárd eurós alapnak.  Ebből a tagállamok 360 milliárd euró hitelhez és 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. A támogatási összegből 7,5 milliárd támogatás jut az agráriumnak, azon belül is vidékfejlesztési célokra.  (A 750 milliárd eurós uniós alapot minden tagállamnak ratifikálnia kell, ami jelentősen késleltetheti a tényleges felhasználás kezdetét.)

A KAP rendelkezésére álló források csökkennek, az agrárbüdzsé részaránya 37%-ról 30% közelébe szorult vissza. Ez részben a Brexit miatti forráskiesésnek, részben az uniós prioritások átrendeződésének a következménye.

A Tanács által elfogadott megállapodás agráriumot érintő főbb számai közül az uniós agrárforrások tagállami leosztása még nem ismert, így a táblázatban szereplő, Magyarországra vonatkozó számok csak tájékoztató jellegűek.

KAP forrásai

(2018-as árakon, mrd euró)

 

2014-2020

2021-2027

Tanács 2020. júliusi döntése

KAP (Természeti erőforrások és környezetvédelem)

420

356

Közvetlen és piachoz kapcsolódó kifizetés

309

258,6

Vidékfejlesztés

101

77,85

Helyreállítási Alap

-

7,5

Magyarország

   

Közvetlen támogatások

8,9

7,71*

Vidékfejlesztési forrás

3,5

2,72*

Helyreállítási Alap (magyar rész)

 

0,26*

Magyarország összesen

12,4

10,9*

Forrás: Európai Bizottság, *AM előzetes kalkuláció




Összehasonlító - 2018-as - árakon az agráriumban felhasználható uniós források (euróban kifejezve) mintegy 15%-al csökkennek. A vidékfejlesztésnél a csökkenés mértéke 20%-ot meghaladó, de ezt részben mérséklik a Helyreállítási Alapból e célra felhasználható források.

Folyó áron a közvetlen támogatásokra felhasználható források érdemben nem fognak csökkenni. A változás tényleges mértéket nagy mértékben befolyásolja a forint-euró árfolyam alakulása, 350 HUF/EUR árfolyam mellett akár az egy hektárra jutó közvetlen támogatás jelenlegi forint összege is megőrizhető.

A vidékfejlesztés céljaira felhasználható tényleges pénzeszközök nagyságát a tagállami társfinanszírozás mértéke fogja meghatározni. A kevésbé fejlett régiókban ennek minimális szintje a jelenlegi értéken - 15% - marad, de számos szervezet, így a MOSZ is kiáll a társfinanszírozás hazai mértékének emeléséért.

Az Európai Tanács július közepén tartott ülésén az állam és kormányfők nem csak az unió költségvetéséről állapodtak meg, hanem a KAP költségvetési kihatással bíró egyes alapelveiről is. A pontos végrehajtási szabályok kidolgozása csak ez után kezdődik el, de a Tanács által lefektetett elvek figyelembe vételével.

A megállapodás alapján a KAP továbbra is 2 pilléres lesz (I. pillér: közvetlen támogatások és piaci intézkedések, II. pillér: vidékfejlesztés). A KAP-on belül az éghajlat – politikai, környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani a rendelkezésre álló források 40%-át.

Az egyes pillérekben elérhető források legfeljebb 25%-a átcsoportosítható a másik pillérbe. (A 2014-2020 területalapú támogatás jelenlegi szintje úgy alakult ki, hogy a II. pillér forrásainak 15%-a átcsoportosításra került az I. pillérbe.)

Sor kerül egy, a tagállamok között meglévő támogatásbeli különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedés bevezetésre is. Az úgynevezett külső konvergencia keretében, azoknak a tagállamoknak, amelyek esetében a közvetlen kifizetések hektáronkénti szintje elmarad az uniós átlag 90%-ától, 2022-től kezdődően hat egyenlő lépésben fel kell számolniuk a közvetlen kifizetések meglévő átlagos szintje és az uniós átlag 90%-a közötti különbség 50%-át. A különbség csökkentésének finanszírozásában arányos módon valamennyi tagállam – így Magyarország is – részt vesz. 2022-ben minden tagállam hektáronként legalább 200 euró, 2027-ben pedig legalább 215 euró összeggel kell, hogy rendelkezzen.

Magyarországon az egy hektárra jutó közvetlen támogatás átlaga eléri az uniós átlagot, ami jelenleg körülbelül 260 €/ha.

A 2022-re előirányzott hektáronkénti 200 eurós támogatástól a Balti államok és
- minimális mértékben - Portugália maradnak el. Ezen tagállamok nem rendelkeznek uniós szinten meghatározó mezőgazdasági területtel, így a közvetlen támogatásaik 200 eurós limitre történő felemelése nem okoz érdemi forráselvonást a többi tagállamtól. Az uniós átlag 90%-át el nem érő tagállamok felzárkóztatásának forrásigénye ma még nem ismert, különböző szakértői becslések léteznek. Az AKI előzetes számításai alapján Magyarországon akár 20-25 eurós hektáronkénti támogatásvesztést is okozhat ez a kiegyenlítési folyamat. Ennek pontos összegét az a mechanizmus fogja meghatározni, ami alapján elvonják a támogatásokat az egyes tagállamoktól. Ma még nem ismert, hogy ez a kiegyenlítés hogyan lép életbe abban az esetben, ha 2022 is átmeneti év lesz. (2021-re még nem vonatkozik ez az előírás.)

A cappinget (támogatási plafon) érintően a Tanács jelentős mértékben felülírta a Bizottság eddigi javaslatát. Így:

  • a capping alkalmazása nemzeti hatáskörbe kerül,
  • a kifizetések felső határértékét 100.000 euróban határozza meg,
  • kizárólag a fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatásra terjed ki,
  • a munkabér kompenzáció alkalmazása nemzeti hatáskörbe kerül.

A fentiek alapján a tagállam maga döntheti el, hogy alkalmazza–e a cappinget, és ha igen, él-e a munkabér kompenzáció lehetőségével.(A Bizottság javaslata még mindkét pont vonatkozásában kötelező alkalmazást írt elő.) A munkabér kompenzáció tagállami hatáskörbe utalásával teljesen nyitottá vált a kompenzáció hazai alkalmazása.

A tanácsi döntés nem tesz említést a támogatások fokozatos csökkentéséről – a Bizottsági javaslatban 60.000 és 100. 0000 euró között fokozatosan csökkent volna a lehívható támogatás – csak annyit mond ki, hogy a kifizetések felső határértéke 100.000 euró lesz. Pozitív változás a Bizottság javaslatához képest, hogy az elvonás csak a fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatásra terjed ki, vagyis sem a termeléshez kötött támogatásokat, sem a környezet és éghajlatvédelmi célokra kifizetett támogatásokat (mostani nevén zöldítési támogatás, az új rendszerben eco scheme) nem érinti az elvonás. (Gyakorlatilag a jövőben is csak az alaptámogatást érinti a csökkentés.) Az alapszintű jövedelemtámogatás összege (részaránya a közvetlen támogatásokon belül) jelenleg nem ismert. Ugyanakkor az az elv, hogy a KAP forrásainak 40%-át környezetvédelmi célokra kell fordítani, azt vetíti előre, hogy a mostani arányánál kisebb lehet. (Kivéve, ha az unió az ezen a jogcímen kifizetett forrásokat is beszámítja a környezetvédelmi célkitűzések teljesítésébe.) Az alaptámogatás jelenlegi szintje mellett - 45.000Ft/ha -, 350 HUF/EUR árfolyam mellett 780 hektárig munkabér kompenzáció nélkül sem következne be elvonás. Ha csökken az alaptámogatás (alapszintű jövedelemtámogatás) összege, akkor ez a területnagyság növekszik. Nem hivatalos információk alapján van esélye a jelenlegi status quo fenntartásának, vagyis annak, hogy megközelítőleg 1200 hektárig ne legyen elvonás. Ez azonban egyértelműen politikai döntés lesz.

A vidékfejlesztést érintően a Helyreállítási Alapból az eredetileg javasolt 15 milliárd euró helyett uniós szinten 7,5 milliárd euró lesz felhasználható. Ezen összeg tagállamok közti felosztása még nem ismert.

Visszalépést jelent, hogy a vidékfejlesztési források kötelező nemzeti társfinanszírozásának minimális aránya a kevésbé fejlett régiókban (Magyarország 7 régiójából 6 ilyen) a Bizottság által javasolt 30%-ról végül 15%-ra csökkent. A MOSZ folyamatosan kiállt és felszólalt a magasabb nemzeti társfinanszírozás mellett, mivel így több forrás jutna beruházásokra

Jelenleg mind az átmenti évet, mind az új KAP szabályait illetően rendkívül sok a bizonytalanság. Nem születtek meg a szükséges döntések sem a rövid, sem a hosszabb távú működést befolyásoló kérdésekben. Ebben a helyzetben a MOSZ alapvető fontosságúnak tartja, hogy a gazdálkodók számára legalább a rendelkezésre álló források a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb 2021-ben, meghirdetésre kerüljenek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jelenlegi VP maradványösszegeinek és az átmeneti évben rendelkezésre álló forrásoknak a lekötésére. Ez azért is fontos, mert bizonytalan, hogy az uniós költségvetés mikor kerül elfogadásra, ebből fakadóan a KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának időpontja sem tervezhető, ami azzal jár, hogy addig az új forrásokat (programokat) sem lehet meghirdetni. E mellett meg kell oldani a Helyreállítási Alapból elérhető VP pénzek legkésőbb 2023. év végéig történő lekötését is.

Oláh Endre